19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 19 1959-ben született bányász nyugdíjazása
Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy 1959. június hóban született férfi, aki jelenleg is aktívan dolgozik egy bányaüzemnél? Érvényesíthető az igénybevétel során a bányánál ledolgozott 20 év alapján járó korkedvezmény abban az esetben, ha az igénylő ezeket az éveket még a kedvezmény megszüntetése előtt töltötte jogosító munkakörben?
3. cikk / 19 Üzemanyag
Kérdés: Munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy természetbeni juttatásnak minősül egy kft. vezető beosztású munkavállalói részére magántulajdonú személygépkocsihoz biztosított céges üzemanyagkártya juttatása? A vállalkozás tulajdonában nincsenek járművek.
4. cikk / 19 Hivatali, üzleti utazás költségeinek elszámolása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?
5. cikk / 19 Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók
Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
6. cikk / 19 Nyugdíj-biztosítási adatok megtekintése
Kérdés: Milyen módon tudhatja meg a nyilvántartott nyugdíjadatait egy magánszemély? Mi a teendő abban az esetben, ha az ott szereplő adatokról már most látható, hogy a volt munkáltató tévesen adta meg azokat?
7. cikk / 19 1953-ban született férfi nyugellátása
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a két 1953-ban született férfi munkavállaló, aki 44, illetve 42 év szolgálati idővel rendelkezik? Milyen nyomtatványon kell elindítani az ellátások igénylését?
8. cikk / 19 Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adószámot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelemadót az érintett munkavállalók után? A magyarországi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munkaviszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
9. cikk / 19 Védőoltás és foglalkozás-egészségügyi vizsgálat
Kérdés: A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell-e megfizetnie az egészségügyi és a szociális szférában dolgozók kötelező hepatitis B elleni oltását, amelynek meglétét az ÁNTSZ ellenőrzi? Amennyiben a munkáltatót terhelik ezek a költségek, milyen közterheket kell megfizetni ez után, hogyan kell nyilvántartani, kinek a nevére és kivel kell felíratni az oltásokat? Milyen előírások vonatkoznak a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat által előírt szakvizsgálatok költségeire? Kötelező-e fizetnie őket a munkáltatónak, és keletkezik-e ezek után valamilyen adófizetési kötelezettség?
10. cikk / 19 Házastárs foglalkoztatása családi gazdaságban
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezhet munkát a férje családi gazdaságában az a feleség, aki jelenleg 50 százalékos munkacsökkenésére tekintettel szociális ellátásban részesül, és rendelkezik egy 4 órás munkaviszonnyal is? Az ellátást semmiképpen sem szeretné elveszíteni.
