9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Adhat béren kívüli juttatásként étkezési jegyet, bérletet, illetve SZÉP kártyát egy gazdasági társaság a tagjainak, illetve a munkavállalók házastársainak?
2. cikk / 9 Részmunkaidős munkavállaló étkezési jegye
Kérdés: Jogosult-e étkezési utalványra egy négyórás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló? A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi 6000 forintos étkezési utalványt kapnak.
3. cikk / 9 Adómentes béren kívüli juttatások
Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
4. cikk / 9 Étkezési utalványok összevonása
Kérdés: Összevonhatóak-e a havi adómentes összegéig a munkavállalók részére nyújtott étkezési utalványok? A munkáltató decemberben adja át az egész évre járó juttatást.
5. cikk / 9 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
6. cikk / 9 Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott dolgozó étkezési utalványa
Kérdés: Adható-e adómentesen a havi 4500 forint összegű hideg- vagy a 9000 forintos melegétkezési utalvány a munkaviszonyban lévő dolgozókhoz hasonlóan annak az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalónak, aki egy részvénytársaságnál havonta ledolgozik 14 vagy 15 munkanapot, és a foglalkoztatásának tervezett időtartama 4 hónap?
7. cikk / 9 Étkezési utalvány
Kérdés: Hol található arra vonatkozó szabályozás, hogy az étkezési utalványt előre vagy utólag kell-e adni a dolgozóknak? Milyen közterheket kell fizetni ezen juttatás után?
8. cikk / 9 Étkezési hozzájárulás közterhei
Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
9. cikk / 9 Étkezési utalvány
Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?