Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén

Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...nem éri el, a GYED összegének megállapításánál e kevesebb, a tényleges összeget kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelem vehető figyelembe.A GYED összege a kiszámított napi alap 70 százaléka, de legfeljebb havonta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...9200 forint, ha a szerződés szerinti bére is legalább ennyi.A GYED naptári napi alapját az Eb-tv. 42/D. §-ának (2) bekezdése szerint a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani, mivel van a jogosultsága első napját megelőzően 180 napnyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a baleseti táppénzt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. október 1-jétől 2016. május 31-ig szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként tanulószerződéssel dolgozott a cégnél, 2016. június 7-től munkaviszonyban áll, és 2016. szeptember 6-án üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló a munkaviszonya kezdetétől a balesetet megelőző napig jövedelemben részesült.
Részlet a válaszából: […] ...belül 30 napnál kevesebb tényleges jövedelme van, ezért a szerződés szerinti jövedelmét kell figyelembe venni. A dolgozó esetében szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultsága kezdőnapjának hónapjára, azaz 2016. szeptember hónapra számított távolléti díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

TGYÁS és GYED várható összege

Kérdés: Mennyi lenne a TGYÁS és a GYED várható összege annak a 2005 áprilisában szült nőnek az esetében, aki újabb gyermeket szeretne, ha a két szülés között nem menne vissza dolgozni, illetve ha visszamenne 180 napra? Az ellátásokat az első gyermek születésekor 325 ezer forint összegű bruttó fizetés alapján állapították meg, amely időközben 345 ezer forintra emelkedett.
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a szülő ugyanazon biztosításijogviszony alapján egyidejűleg táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre vagyGYED-re is jogosult lenne, akkor csak az egyik – saját választása szerinti -ellátást veheti igénybe. Ha a szülő ezen ellátások folyósítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.