Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. Ezek után az összegek után a juttatónak kell megfizetnie a személyi jövedelemadót, illetve a szociális hozzájárulási adót.A juttatások köre azonban 2019. január 1-jétől jelentősen leszűkült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatás munkaviszonyban történik, akkor a dolgozó biztosított lesz, és munkabéréből a 15 százalékos személyi jövedelemadón túl 10 százalékos nyugdíjjárulék és 4 százalékos egészségbiztosítási járulék kerül levonásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...főfoglalkozású társas vállalkozó esetében nem lehet szó. Továbbá a ténylegesen kifizetett/felvett tagi jövedelem után 15 százalékos személyi jövedelemadó(előleg)-fizetési kötelezettség merül fel. Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelmet is,továbbá az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapkéntmegállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értveaz Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Eva hatálya alá tartozó kft. rokkantnyugdíjas tagjának járulékalapja

Kérdés: Fizethet-e a minimálbér többszöröse után nyugdíjjárulékot egy Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. rokkantnyugdíjas tagja annak érdekében, hogy a 0,5 százalékos nyugdíjemelés összege is magasabb legyen? Ebben az esetben is tartalmazza-e az eva a személyi jövedelemadót?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben viszont, amit nyer a vámon – 0,5 százalékosnyugdíjemelés -, többszörösen elveszíti a réven, hiszen nyugdíjjárulékot ésszemélyi jövedelemadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Minimum-járulékalap nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért(kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulékalapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélkülibruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] ...de a Németországgal a kettősadóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 15. cikke alapjánNémetországban fizetik személyi jövedelemadójukat.A Tbj-tv. 4. § k) pontja 2. alpontja értelmében afoglalkoztató által külföldön foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Egy kft. magánszemély tagja ügyvezetői teendőit megbízási jogviszony keretében látja el 2000. április 1-jétől (máshol heti 36 órát meghaladó jogviszonyban dolgozik). A megbízási díj minden évben a minimálbér összegének megfelelően van megállapítva. Nyilatkozata alapján mind az szja, mind a járulékok elszámolása 90 százalékos jövedelemhányad figyelembevételével történik. Helyes-e ez így, illetve ha nem, akkor hogyan lehet korrigálni több évre visszamenőleg, figyelembe véve a NYENYI-adatszolgáltatást is, ami mágneslemezen történt?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként láthatja el az ügyvezetői teendőket. Ekkor a járulékmértékek szintén ugyanezek lennének, ám a járulék (illetve személyi jövedelemadó) alapja 10 százalékkal több. Ebben az esetben tehát az szja, illetve a járulékok miatt önellenőrzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó-bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.