Partnertalálkozó

Kérdés: Milyen címen kell figyelembe venni egy kft. által a viszonteladói részére szervezett partnertalálkozón biztosított étel- és italfogyasztást, illetve a felmerült egyéb kiadásokat (bérleti díj, fellépő előadók díjazása)? A programok során a legjobb partnerek és képviselők ajándékként serlegeket, illetve okleveleket is kapnak. Reprezentációnak, üzleti ajándéknak, esetleg egyes meghatározott juttatásnak vagy csekély értékű ajándéknak számítanak ezek a juttatások? Dokumentálni kell a résztvevőket valamilyen módon? Milyen közterheket kell megfizetni a fentiekhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...A juttatásról a juttatást követő hónapban benyújtott '08-as bevallásban kell számot adni. A kifizető az adóalapra 15 százalék személyi jövedelemadót, valamint 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót fizet [Szja-tv. 69. § (1) bekezdés, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Lakhatási támogatás I.

Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...mindegyike igénybe veszi-e, vagy sem. Az egyes meghatározott juttatások értékének 1,18-szorosa után a munkáltatónak 15 százalékos személyi jövedelemadót és 22 százalékos ehót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...alatt nem terjed ki. Erre tekintettel szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem merül fel utánuk ugyanezen időtartam alatt. A személyi jövedelemadót érintően más a helyzet, ott ugyanis nem lehet szó mentesülésről. A kettős adóztatás elkerülésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Koreai állampolgárságú kiküldöttek ehója

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató az alábbi esetben? Egy koreai anyacég dolgozói a magyar leányvállalatnál vannak kiküldetésben, kettős munkaszerződéssel, azaz mind a koreai, mind a magyar vállalattal szerződésben állnak. KOR-HUN 1 igazolással rendelkeznek, mely szerint az Egyezmény 6.3 cikkével összhangban a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, állandó lakóhellyel Koreában rendelkeznek. A magyar társaság fizeti ezen kiküldöttek részére a lakásbérletet, gyermekeik iskoláztatását, iskolabuszát is. Ezen költségek – a belső cafeteriaszabályzat alapján – egyes meghatározott juttatásként kerülnek elszámolásra, 16 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése mellett. A KOR-HUN 1 igazolással rendelkező dolgozóknak adott egyes meghatározott juttatások, valamint a munkabér után a munkáltató nem fizet egészségügyi hozzájárulást, mivel az igazolással bíró dolgozók a Tbj-tv. 4. §-ának u) pontja szerint nem számítanak belföldinek.
Részlet a válaszából: […] A munkáltatót, kifizetőt a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség kizárólag Tbj-tv. szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemélynek juttatott, külön meghatározott jövedelmek után terheli (Eho-tv. 2. §). Azt, hogy ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.