Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. Ezek után az összegek után a juttatónak kell megfizetnie a személyi jövedelemadót, illetve a szociális hozzájárulási adót.A juttatások köre azonban 2019. január 1-jétől jelentősen leszűkült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...alatt nem terjed ki. Erre tekintettel szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem merül fel utánuk ugyanezen időtartam alatt. A személyi jövedelemadót érintően más a helyzet, ott ugyanis nem lehet szó mentesülésről. A kettős adóztatás elkerülésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása

Kérdés: Milyen módon és milyen határidővel tudja bevallani és befizetni a magánszemélyt terhelő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást a munkavállaló a munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása esetén? A munkavállalónak ebben az esetben egyéb jövedelme keletkezik, amelyből a biztosító levonja a személyi jövedelemadót, de a százalékos ehót a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást alapesetben a kifizető köteles megfizetni, azonban kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megfizetnie az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Családi pótlék adókötelezettsége

Kérdés: Adóköteles jövedelemnek számít-e 2010-ben is a családi pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...jelentősrészét visszaveszik, éspedig minél több gyermekről gondoskodnak a keresők,azonos jövedelemből is annál többet vonnak vissza személyi jövedelemadóformájában. A rendelkezés még a létminimum szintje körül élő – tipikusan azátlagnál lényegesen több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Pókeregyesület által kifizetett díjak közterhei

Kérdés: Hogyan fizetheti ki egy pókeregyesület az általa rendezett verseny I-III. díjaira meghirdetett 40, 30 és 20 ezer forintos nyereményeket, amelyet a 3000 forint/fő összegű nevezési díjakból fedez? Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az egyesületnek a kifizetett összeg után, kifizetőnek minősül-e, illetve kell-e bevallást adnia?
Részlet a válaszából: […] ...a trófea, érem értékét. A tárgyjutalom 5000 forintotmeghaladó értéke természetbeni juttatásnak minősül, mely után az 54 százalékszemélyi jövedelemadót, valamint a 11 százalék egészségügyi hozzájárulást akifizetőnek kell megfizetnie. Jelen esetben adíjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Főállású evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...százalék, és őt terheli a magánszemély által fizetendő ekholevonásának, befizetésének és bevallásának kötelezettsége is. Az ekho aszemélyi jövedelemadót és a Tbj-tv. szerinti járulékokat váltja ki, míg atételes egészségügyihozzájárulás-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...könnyebb érthetőség kedvéért címszavakba szedtük aszemélyi jövedelemadózást érintő lényeges és kevésbé lényeges változásokat.AdótáblaA személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változás, hogyaz adótábla kétkulcsossá válik. A 26 százalékos (eddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...közterhek tekintetében a jogszabályok a más típusú jövedelmekhez viszonyítva némiképpen kedvezőbb előírásokat tartalmaznak. Ez a személyi jövedelemadózás vonatkozásában úgy jelenik meg, hogy a magánszemély Szja-tv. 66. § (1) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Szakképző iskolai hallgató foglalkoztatása

Kérdés: Szakképző iskolai hallgató gyakorlati képzése esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve mely hatóságok felé, milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni? A csoportos gyakorlati képzés hány főre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot. Személyi jövedelemadó szempontjából a kifizetés a minimálbér 6 százalékáig adóterhet nem viselő járandóságnak [Szja-tv. 3. 72...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.