Készpénzben nyújtott cafeteriajuttatás

Kérdés: Milyen adókötelezettség terheli az isko-la-szövetkezeti, a nyugdíjas-szövetkezeti tagnak, illetve a munkaviszony keretében foglalkoztatott nyugdíjas személyeknek készpénzben nyújtott cafeteriajuttatást?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalóknak fizetett pénzjuttatásból – hasonlóan az alapjogviszonyból származó jövedelemhez – kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell levonni, tekintettel arra, hogy az említett foglalkoztatottak nem minősülnek biztosítottnak, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...alatt nem terjed ki. Erre tekintettel szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem merül fel utánuk ugyanezen időtartam alatt. A személyi jövedelemadót érintően más a helyzet, ott ugyanis nem lehet szó mentesülésről. A kettős adóztatás elkerülésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint esik közteher-fizetési kötelezettség alá. Ez azt jelenti, hogy a juttatás 1,19-szerese után a kifizető köteles a személyi jövedelemadót megfizetni, továbbá a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni a munkabéren kívüli nem pénzbeli juttatások után? A szerző válaszol: A természetben – tehát nem pénzben – adott juttatást személyi jövedelemadó szempontjából három csoportba tartozhat. Minősülhet:– az Szja-tv. 71. §-a alá tartozó béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelmet is, továbbá azSzja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapítottértékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja-tv.69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalókbéréből adóelőleget kell levonni, valamint a munkavállalóknak az adóévben elértbelföldi jövedelmeikről és ezek személyi jövedelemadójáról adóbevallást kellbenyújtaniuk. Az adóelőleg levonásakor a törvényi feltételek megléte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Milyen járulékokat és adót kell fizetni a munkaadónak, ha dolgozói részére helyi utazási bérletet (BKV-bérlet), környéki kiegészítő BKV-bérletet, Volánbusz-bérletet vagy HÉV-jegyet fizet, és bele tartoznak ezek a juttatások az Szja-tv. szerinti 400 000 Ft-os adómentes béren kívüli juttatási korlátba?
Részlet a válaszából: […] ...hasonló módon- a munkáltatónak kell 44 százalék – a 2007. január 1-jét követően megszerzettjövedelmek esetén 54 százalék – személyi jövedelemadót megfizetnie, emellett azadóval növelt érték után terheli 29 százalék társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.