Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...sem kell utána teljesíteni [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése, a 2011. évi CLVI. tv. 455. § (1) bekezdésének a) pontja]. A személyi jövedelemadó szempontjából mindettől teljesen eltérő szabályok vannak érvényben. E tekintetben az angol-magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló keresetének bejelentése

Kérdés: Mely esetekben és milyen módon kell bejelentenie a folyósító szerv felé a rokkantsági nyugdíj melletti keresetét az ellátásban részesülő munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...90 százalékának – az időköziemelésekkel növelt – összegéhez kell a keresőfoglalkozásból származó egyénijárulékokkal és személyi jövedelemadóval csökkentett hat egymást követő hónapravonatkozó keresetek átlagát viszonyítani.A rendelkezéseket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jövedelmének bejelentése

Kérdés: Mely esetekben kell bejelenteni az ellátás melletti munkából származó jövedelmét egy rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...90 százalékának – az időköziemelésekkel növelt – összegéhez kell a keresőfoglalkozásból származó egyénijárulékokkal és személyi jövedelemadóval csökkentett hat egymást követő hónapravonatkozó keresetek átlagát viszonyítani. A rendelkezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Izraeli állampolgárságú ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszony esetén alapesetben a megbízó díjfizetésére köteles. A Ptk. szabályai azonban elismerik a megbízás ingyenesesetét is, így a visszterhesség alól kivételt képez, ha az ügy természetéből,illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Kirendelés

Kérdés: Hol keletkezik személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy dolgozót egy cégcsoporton belül németországi munkakörbe rendelnek ki, azaz a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek a kelet- és közép-európai németországi központhoz kerülnek, míg a kirendelt személy a munkáját ugyanezen térség különböző országaiban végzi kb. évi 160 munkanapon át? Az irodát a cégcsoport magyarországi vállalata adja, és a dolgozó fizetését is Magyarországon számfejtik. A magyarországi vállalat a kirendelt összes költségét havonta kiszámlázza a németországi kelet- és közép-európai központnak.
Részlet a válaszából: […] ...a Németországgal hatályban lévő kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodás 15. cikke alapján (1979. évi 27. tvr.) – a személyi jövedelemadót is.Mindez nem mond ellent az EGK 1408/71. rendeletében foglaltaknak, amely 14. cikke alapján a külföldre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.