6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Lakhatási támogatás I.
Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
2. cikk / 6 Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem utólagos bevallása
Kérdés: Az 1996. évben vásárolt ingatlan értékesítéséből az eladónak adóköteles jövedelme keletkezett. Az értékesítés 2005-ben volt, ugyanezen évben újabb lakást vásárolt. Az újabb lakás vásárlásánál banki hitelt vett fel a vételár teljesítéséhez. Megilleti-e az adókedvezmény a teljes vételárra, vagy csak az önerőként felhasznált összeg vehető figyelembe az adómentesség igénybevétele során? Amennyiben elmulasztotta az adózó az ingatlan értékesítéséből származó adóbevallást és ezzel együtt az adó befizetését is, mentesül-e, és ha igen, hány év után az adófizetési kötelezettség alól?
3. cikk / 6 Cafeteria
Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
4. cikk / 6 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
5. cikk / 6 Dolgozónak adott ajándék
Kérdés: Egy cég a karácsonyi ünnepekre tekintettel dolgozóinak kb. 12 000 forint értékű élelmiszercsomagot ajándékozott. Ugyanezt tervezi húsvétra is. Milyen közterheket kell ez után a juttatás után a kifizetőnek lerónia? Figyelembe lehet-e venni az 500 forint adómentességet?
6. cikk / 6 Kis értékű ajándék eho-ja
Kérdés: Az Eho-tv. 3. §-ának változása jelenti-e azt, hogy a kis értékű ajándék (Szja-tv. szerint 500 forint alatti, az Áfa-tv. szerint 5000 alatti) után nem kell megfizetni a 11 százalékos eho-t?