Egészségpénztári adomány

Kérdés: Adómentes juttatásnak minősül a 2019. január hónapban átutalt egészségpénztári adomány abban az esetben, ha a foglalkoztató 2018. évben minden hónapban fizetett dolgozónként 5000 forint értékben ilyen juttatást? Hogyan változik az adomány adózása 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemélyt terhelte, mégpedig úgy, hogy az egyéni számlán jóváírt összeg 84 százaléka után kellett megfizetnie a 15 százalék személyi jövedelemadót, valamint a 19,5 százalék egészségügyi hozzájárulást. Az egyéni számlán jóváírt összeg után 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Lakhatási támogatás I.

Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...mindegyike igénybe veszi-e, vagy sem. Az egyes meghatározott juttatások értékének 1,18-szorosa után a munkáltatónak 15 százalékos személyi jövedelemadót és 22 százalékos ehót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Társas vállalkozó adómentes juttatásai

Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadó rendszerében az adómentesen adhatójövedelmek, juttatások zöme munkaviszonyhoz kötődik, ezért azokban tag,személyesen közreműködő tag nem részesülhet. Míg a munkavállaló kaphatadómentesen étkezési hozzájárulást, iskolakezdési támogatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelmet is, továbbá azSzja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapítottértékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja-tv.69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Milyen járulékokat és adót kell fizetni a munkaadónak, ha dolgozói részére helyi utazási bérletet (BKV-bérlet), környéki kiegészítő BKV-bérletet, Volánbusz-bérletet vagy HÉV-jegyet fizet, és bele tartoznak ezek a juttatások az Szja-tv. szerinti 400 000 Ft-os adómentes béren kívüli juttatási korlátba?
Részlet a válaszából: […] ...hasonló módon- a munkáltatónak kell 44 százalék – a 2007. január 1-jét követően megszerzettjövedelmek esetén 54 százalék – személyi jövedelemadót megfizetnie, emellett azadóval növelt érték után terheli 29 százalék társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.