Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme

Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.
Részlet a válaszából: […] ...végzi. Véleményünk szerint a vállalkozónak érdemes a német társadalombiztosítási szervhez fordulnia.A gyakorlatban előfordulhat, hogy a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási közterheket különbözőképpen, különböző országokban kell leróni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...valamint szociális ellátás, álláskeresési járadék, álláskeresési segély pótlására szolgál.A jövedelmet pótló kártérítés után személyi jövedelemadót kell fizetni, a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja értelmében viszont nem terheli a nyugdíjjárulék, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Nyugdíjazás

Kérdés: Milyen teendői vannak a nyugellátás igénybevétele során annak a magánszemélynek, aki 2018. november 1-jén szeretne nyugdíjba vonulni?
Részlet a válaszából: […] ...járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről szóló igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset, jövedelem kifizetését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Természetbeni juttatások közterhei

Kérdés: Hogyan alakul 2010-ben az internetutalvány, az üdülési csekk, a hidegétkezési utalvány, a helyi utazásra szolgáló bérlet, valamint az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Menjünk végig sorjában az egyes juttatásokon. Azinternetutalvány az egyetlen olyan juttatási forma, amely 2010-re is megőrizteadómentességét. A juttatás adómentes értéke nem behatárolt, tehát a cég arrairányuló döntését, hogy milyen értékben nyújtja az alkalmazottaknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy cég 1 fő alkalmazott részére munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást fizet havonta 50-60 ezer forint összegben? Köthető-e adott munkakörhöz, életkorhoz stb. a juttatás feltétele?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély munkaviszonyból származóbérjövedelme lesz az Szja-tv. 2. § (6) bekezdése alapján. Ezt ahozzájárulásrészt nemcsak személyi jövedelemadó, hanem az általános szabályokszerint társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek azSzja-tv. 69. §-a szerint mindenképp természetbeni juttatások, és a kifizetőt az54 százalék személyijövedelemadó-, a személyi jövedelemadóval növelt alapra 29százalék társadalombiztosításijárulék- és 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...emellett az adóval növelt érték után terheli 29százalék társadalombiztosítási járulék és 3 százalék munkaadói járulék is. Aszemélyi jövedelemadót az adóév utolsó napjára, ha a munkaviszony év közbenmegszűnik, a munkaviszony megszűnése napjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...összegét. Az ezt meghaladó hozzájárulásrész természetbeni juttatásnak minősül, mely után a munkáltató a 44 százalék kifizetői személyi jövedelemadót köteles megfizetni. Az szja-köteles rész emellett a munkaadói járulék alapját is képezi. Más a helyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.