Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] ...a tárgyhavi minimálbér vagy annak naptári napokra számított harmincadrésze ismeretében határozható meg.Viszonylag egységes képet mutat a személyi jövedelemadó rendszere, mert az Szja-tv. fogalommeghatározása alapján minimálbér a törvény külön rendelkezésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...történik, hiszen a nyugdíjazás napjától a munkavállaló kiegészítő tevékenységűnek minősül, így a munkabéréből kizárólag a személyi jövedelemadót kell majd levonni, társadalombiztosítási járulékot nem, illetve a munkáltatónak sem kell megfizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Kisadózó ellátási alapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
Részlet a válaszából: […] ...belül csak a következő lehetőségei vannak az érintettnek:– megszünteti a kisadózást, és egyéni vállalkozóként (akár vállalkozói személyi jövedelemadót, akár átalányadózást választva) folytatja tevékenységét,– adószámos magánszemélyként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Alkalmi munkavállaló személyi jövedelemadója

Kérdés: Hogyan alakul a személyijövedelemadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége annak a magánszemélynek, aki 2020-ban összesen 60 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként az igazolásai alapján, ebből 10 napot szakképesítést nem igénylő munkakörben, összesen 50 napot pedig szakképesítést igénylő munkakörben? A szakképesítést nem igénylő munkakörben 10 nap alatt összesen 200 ezer forintot, a szakképesítést igénylő munkakörben pedig 500 000 forintot keresett. Hogyan veszik figyelembe a nyugdíjalap megállapítása során ezt a keresetet?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. 9. §-ának (2) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy ez a bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 27.

Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási díjat a társas vállalkozás a biztosítónak fizeti, és a biztosítási díjból nem tudja levonni a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót, ezért azt kénytelen más jövedelméből megállapítani és levonni, vagy felhívni a magánszemély figyelmét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. Ezek után az összegek után a juttatónak kell megfizetnie a személyi jövedelemadót, illetve a szociális hozzájárulási adót.A juttatások köre azonban 2019. január 1-jétől jelentősen leszűkült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Nyugdíjas munkavállaló keresete

Kérdés: Valóban megszűnt a kereseti korlát azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele mellett dolgoznak? Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj szüneteltetésére akkor sem kerül sor, ha a munkavállaló keresete lényegesen magasabb, mint a minimálbér? Mikortól vezetik be ezt a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében. Ez azt jelenti, hogy – többek között – nyugdíjjárulékot sem kell fizetnie, jövedelméből kizárólag 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnak le. Ennek következtében nincs nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresete (hiszen nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadó tekintetében helyes a gondolatmenet, de a járulékok és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Táppénz figyelembevétele nyugdíjszámításnál

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a nők kedvezményes nyugdíjának számításakor nem veszik figyelembe az egy évig folyósított 100 százalékos mértékű baleseti táppénz összegét annak ellenére, hogy a jogosultsági idő számításánál ez az időszak is figyelembevételre került?
Részlet a válaszából: […] ...havi átlaga alapján kell meghatározni. A táppénzből – ideértve az üzemi baleset miatt járó baleseti táppénzt is – kizárólag személyi jövedelemadót kell vonni, egyéni járulékokat, azaz nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Magánszemély közteher-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Mely esetben kötelezett a magánszemély a szociális hozzájárulási adó, illetve a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a 2018/4. számú Adózási kérdésben taglalt 84 százalékos szabály alkalmazásával összefüggésben? Hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem után a hozzájárulást a magánszemélynek kell megfizetni.Például, ha egy fodrász úgy dönt, hogy a borravalója után megfizeti a személyi jövedelemadót – ami értelemszerűen nem kifizetőktől származik -, akkor annak 84 százaléka után a 19,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.
1
2
3
7