Gépkocsivezetők kiküldetése

Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...egyes meghatározott juttatásnak minősül az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. Ebben az esetben a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót a juttatás 1,18-szoros értéke után kell megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...valamint szociális ellátás, álláskeresési járadék, álláskeresési segély pótlására szolgál.A jövedelmet pótló kártérítés után személyi jövedelemadót kell fizetni, a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja értelmében viszont nem terheli a nyugdíjjárulék, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Cafeteria és a munkabérletiltás

Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszer 2019. évi szűkítése az érintett munkavállalói kör és a jogalkalmazók változáshoz való viszonyulásának, alkalmazkodásának és rugalmasságának folyamatos, jelenleg is zajló nagy próbatétele.A cafeteriaelemek szűkítésével a jogalkotó nem titkolt célja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...költséghányad figyelembevételét kérte.Jelen esetben a tag valószínűleg nem nyilatkozott a tételes költségelszámolásról, így a személyi jövedelemadó alapjául a megbízási díj 90 százalékát kell alapul venni, ami a 45?000 forintos díj esetében 40?500 forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Hivatali, üzleti utazás költségeinek elszámolása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...azaz az ilyen jogcímen kifizetett jövedelemből – függetlenül attól, hogy számla alapján térítik meg, vagy átalányként fizetik ki – személyi jövedelemadót és járulékokat is kell vonni, valamint a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...alatt nem terjed ki. Erre tekintettel szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem merül fel utánuk ugyanezen időtartam alatt. A személyi jövedelemadót érintően más a helyzet, ott ugyanis nem lehet szó mentesülésről. A kettős adóztatás elkerülésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalókbéréből adóelőleget kell levonni, valamint a munkavállalóknak az adóévben elértbelföldi jövedelmeikről és ezek személyi jövedelemadójáról adóbevallást kellbenyújtaniuk. Az adóelőleg levonásakor a törvényi feltételek megléte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Izraeli állampolgárságú ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszony esetén alapesetben a megbízó díjfizetésére köteles. A Ptk. szabályai azonban elismerik a megbízás ingyenesesetét is, így a visszterhesség alól kivételt képez, ha az ügy természetéből,illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság esetében az igazgatóság helyett működővezérigazgató tevékenysége megbízáson alapul, a Ptk. alapján [régi Gt. 30. §(3) bekezdése]. Erre tekintettel a tevékenysége az Szja-tv. alkalmazásábanönálló tevékenységnek számít, és az ebből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Vegyes jellegű juttatás közterhei

Kérdés: Az Szja-tv. 1. melléklet 7.11. pontja szerint adómentes bevétel a "... munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése". Értelmezésük szerint az idézett jogszabályi szöveg azt jelenti, hogy a jogszabály csak a munkavállaló szempontjából tehermentesítette ezt a természetbeni juttatást az adófizetési kötelezettség alól, de a munkáltatónak meg kell fizetnie a természetbeni juttatás után a 44 százalékos személyi jövedelemadót, valamint a 11 százalék eho-t. Helyesen értelmeztük a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] Kérdésfelvetése jogos, hiszen az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja egyéb indokkal mentesíti a jövedelmeket az adózás alól. A 7.11. pont alapján mentesül az adózás alól a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.