42 cikk rendezése:
21. cikk / 42 Garantált minimálbér alkalmazása
Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?
22. cikk / 42 Átlagkereset számítása
Kérdés: Kell-e időszakot váltani a vonatkozási időszak tekintetében az átlagkereset számításakor havidíjas és órabéres dolgozónál is a szokásos bérfizetési naptól eltérő időben történő kifizetés esetén? Pl.: Egy munkavállaló munkaviszonya 2006. április 24-én megszűnik. A munkavégzés alól 2006. március 11-étől van felmentve, a felmentési időre átlagkereset illeti meg. Az irányadó időszakban beszámítható jövedelem nincs, a havibére 70 000 forint. Mennyi az átlagkereset összege a március 11-étől március 31-éig, illetve az április 1-jétől április 24-éig tartó időszakra. Mi lesz az alapja az 5 hónapra járó végkielégítésnek? Egy órabéres dolgozó munkaviszonya 2006. április 3-án szűnik meg, a munkavégzés alól 2006. február 13-ától fel van mentve. Mi az irányadó időszak a február 13-ától február 28-áig, illetve a március 1-jétől 31-éig, és az április 1-3-ig terjedő időre? Mi lesz a 3 hónapra járó végkielégítés irányadó ideje?
23. cikk / 42 Szerződés szerinti jövedelem teljesítménybérben dolgozó kismama esetében
Kérdés: Miből tevődik össze a szerződés szerinti jövedelem annál a kismamánál, aki 2 műszakban, teljesítménybérben dolgozott, és 3 gyermeket szült az alábbiak szerint: Az 1. gyerek után 1999. szeptember 8-ától 2000. január 17-éig TGYÁS-t, 2000. január 18-ától 2001. július 8-áig GYED-et kapott az édesanya, ebben az esetben az alap egyértelmű volt. A 2. gyerek 2001. július 9-én született, és 2001. július 9-étől 2001. december 23-áig TGYÁS, 2001. december 24-étől 2003. július 9-ig GYED, 2003. július 10-étől 2003. szeptember 11-éig GYES ellátást kapott az anya. A 3. gyerek 2003. szeptember 12-én született, ezért 2003. szeptember 12-étől 2004. február 26-áig TGYÁS-on, 2004. február 27-étől 2005. szeptember 12-éig GYED-en, 2005. szeptember 13-ától jelenleg is GYES-en van az anya. A cégnél az a gyakorlat, hogy a minimálbér emelésekor munkaszerződést módosítanak. Az eredeti munkaszerződés tartalmazza a műszakpótlékot, ami jelen esetben 7,5 százalék, és a teljesítményszorzót. Az ellenőrzés során nem fogadták el csak a minimálbérből számolt órabért, azonban ha ez a kismama visszajön dolgozni, és a szabadságát kiveszi, a cég nem minimálbérrel fizeti ki.
24. cikk / 42 Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása
Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
25. cikk / 42 Teljesítménybér minősítése
Kérdés: Rendszeres jövedelemnek minősül-e az alábbi esetben a teljesítménybér? A munkabér meghatározása a munkaszerződésben: havi bruttó munkaköri bére 50 000 forint + teljesítménybér. A munkaköri bér a havi 43 600 forint összegű személyi alapbérből, illetve a havi 6400 forintos túlórapótlék-átalányból tevődik össze. A teljesítménybér a munkáltató által kialakított teljesítménybér-rendszer alapján havi rendszerességgel kerül kifizetésre. Teljesítménybér jár a pluszfeladat teljesítéséért, a kiemelkedő munkavégzésért és a 8 óránál hosszabb műszakok teljesítéséért.
26. cikk / 42 Minimálbér elszámolása
Kérdés: Ki kell-e egészíteni a keresetet az órabéres dolgozók esetében azokban a hónapokban, ha a törvényes munkaidő ledolgozása esetén sem éri el a minimálbért? Éves átlagban az óraszám figyelembevételével minden dolgozó megkapja a minimálbért (pl. 21 napos, 168 órás hónapban 55 104 forint, de 23 napos 184 órás hónapban 60 352 forint volt a munkabér).
27. cikk / 42 Teljesítménybér
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha a teljes munkaidős, teljesítménybérben dolgozó munkavállaló teljesítménye alapján a bére nem éri el a minimálbért?
28. cikk / 42 Munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozók juttatásai
Kérdés: Portás-biztonsági őröket foglalkoztat egy cég havi munkaidőkeretben, napi 8 óra figyelembevételével (pl. 22 munkanap x 8 óra = 176 óra munkaidőkeret). A műszakbeosztás 12 és 24 órás műszakokban történik. Ha egy dolgozó a fizetett ünnepnapon a beosztása szerint nem dolgozik, kell-e ünnepet számfejteni, illetve ha a fizetett ünnepen dolgozik, jár-e erre az időre külön műszakpótlék? Ha a beosztása szerint a ledolgozott munkaideje nem éri el a megállapított havi munkaidőkeret mértékét, az így kiesett időre kell-e pl. állásidőt elszámolni, illetve, ha többet dolgozik a megállapított munkaidőkeretnél, kell-e túlórát elszámolni? A fizetett szabadságokat hogyan kell részükre kiadni? (Mely napokra és milyen óraszámmal?) A betegszabadságot milyen napokra és milyen óraszámmal kell számfejteni (8 órával kell számolni, vagy a beosztása szerinti 12, ill. 24 órával)? Táppénz esetén minden naptári napra kaphat táppénzt?
29. cikk / 42 Munkaszerződés módosítása
Kérdés: Kell-e kötelezően írásban módosítani a munkaszerződést a minimálbér változása miatt?
30. cikk / 42 Órabér megállapítása a minimálbérnél alacsonyabb összegben
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a besorolási órabért a minimálbérnél alacsonyabb összegben (200 Ft/óra) állapítsa meg a munkáltató abban az esetben, ha a minden hónapban járó forgalmi jutalék összegével és a pótlékokkal kiegészített jövedelem már meghaladja a minimálbért?
