11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
2. cikk / 11 Távolléti díj kiszámítása
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat egy mezőgazdasági cég alkalmazottjánál, aki nem teljesítménybérben, hanem differenciált bérben dolgozik, és az elvégzett munka után kapja a munkabérét? A dolgozó személyi alapbére a garantált bér órabére és az utolsó 6 hónapban túlórát is kapott.
3. cikk / 11 Macedón állampolgár közterhei
Kérdés:
Meg kell-e fizetnie a minimálbér alapján a járulékokat a zárva tartás időszakára is annak a macedón állampolgárnak, aki Magyarországon alapított egyszemélyes kft.-t, amelynek keretében nyáron fagylaltozót üzemeltet, ami szeptember 30-tól április 1-jéig zárva tart? Ez alatt az időszak alatt a tulajdonos nem tartózkodik Magyarországon. Ki lehet-e jelenteni a tagot a főfoglalkozású vállalkozói jogviszonyból, amelynek keretében az üzlet nyitva tartása alatt folytatja tevékenységét? Változna-e a helyzet, ha külföldön rendelkezne munkaviszonnyal? Hogyan lehet igazolni a külföldi jogviszonyt?
4. cikk / 11 Jutalék beszámítása a távolléti díjba
Kérdés: Be kell-e számítani a távolléti díj kiszámításánál egy kereskedelemmel foglalkozó cégnél a dolgozók részére fizetett jutalék összegét abban az esetben, ha ez a juttatás nem szerepel a munkaszerződésben, és csak alkalmanként, az eladott áruk mennyiségétől függően kapják?
5. cikk / 11 Gépkocsivezető jogállása
Kérdés: Szakmának minősül-e a gépkocsivezető munkakör, és milyen besorolási bért kell fizetni a munkavállalónak? A dolgozó utolsó munkaszerződése 1999-ben kelt, azóta nem módosították. Mi alapján történik a bér kifizetése ebben az esetben?
6. cikk / 11 Garantált bérminimum
Kérdés: Jár-e a garantált bérminimum a tb-ügyintézőnek? Ha igen, akkor számít-e az, hogy 2007. január 1-jétől dolgozik ebben a beosztásban, de közben végezte el a tanfolyamot, így bizonyítványt csak 2007. április hóban kapott? A munkáltató ebben az esetben mondhatja-e azt, hogy nem szükséges képesítés az adott munkakör betöltéséhez, ezért nem is adja meg a magasabb bért? Mennyiben változik ennek a munkavállalónak a helyzete 2008. július hótól, mivel akkor töltötte be az 50. életévét? Van-e lehetőség jogorvoslatra? Kollektív szerződés nincs a munkáltatónál.
7. cikk / 11 Teljesítménybéres dolgozók bérminimuma
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a 316/2005. Korm. rendelet rendelkezéseit 50 év feletti teljesítménybéres dolgozók esetében?
8. cikk / 11 Szakképzetlen munkavállaló foglalkoztatása szakképzettséget igénylő munkakörben
Kérdés: Helyes jár-e el a munkáltató, ha 377 forintos órabért fizet egy szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalója részére, aki egyébként szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik?
9. cikk / 11 50 év feletti munkavállaló garantált bérminimuma
Kérdés: Figyelembe kell-e venni feltételként a középiskolai végzettséget vagy szakképzettséget, illetve azt, hogy a munkavállaló szakképzettséget igénylő munkakörben van-e foglalkoztatva a 316/2005. Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés szerint az 50 év feletti munkavállalót garantált bérminimumként megillető felemelt minimumbér megállapításánál? Automatikusan a felemelt bérminimum illeti-e meg azt a szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott dolgozót, aki nem rendelkezik szakképesítéssel, de betölti az 50 életévét?
10. cikk / 11 Garantált minimálbér alkalmazása
Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?
