9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Rokkantsági ellátásban részesülő tag
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
2. cikk / 9 Többes jogviszonyú kft.-tag szülése
Kérdés: Jogosult lesz valamilyen ellátásra a tagi jogviszonyára tekintettel az a várandós munkavállaló, aki 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyban áll egy zrt.-nél, ugyanettől az időponttól egy kft.-ben személyesen közreműködő tag, és a szülés várható időpontja 2019. július hónap? A kismama a kft.-ben tagi jövedelemben nem részesül, tekintettel arra, hogy van máshol legalább heti 36 órás jogviszonya.
3. cikk / 9 Kisadózó egyéni vállalkozó egyéb tevékenysége
Kérdés: Választhatja egy kisadózó egyéni vállalkozó magánszemélyként más tevékenysége vonatkozásában az ekho szerinti adózást?
4. cikk / 9 Ügyvezető egyetemi tanulmányokat folytató gyermekének tandíja
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a korlátolt felelősségű társaságnak, amelyik átvállalná az ügyvezető egyetemi tanulmányokat folytató gyermekének tandíját, tanulmányi szerződésben kikötve, hogy az egyetem befejeztével náluk helyezkedik el? Előnyösebb-e, ha az említett diák tagként belép a társaságba?
5. cikk / 9 Angol állampolgárságú kft.-tagok járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. angol állampolgárságú, személyesen közreműködő tagjai részére rendszeresen kifizetett jövedelem után abban az esetben, ha a tagok Nagy-Britanniában nyugdíj- és egészségbiztosítással rendelkeznek, és havonta 1-2 hetet tartózkodnak Magyarországon? Amennyiben nem szükséges nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a Magyarországon kifizetett tagi jövedelem után, milyen bizonylattal igazolhatják az uniós biztosításukat az érintett tagok?
6. cikk / 9 Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak fizetett 50 000 forint megbízási díj után?
7. cikk / 9 Többes jogviszonyú társas vállalkozó
Kérdés: Valóban igaz-e, hogy amennyiben egy társas vállalkozó több társas vállalkozásban ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor az egyik helyen legalább a minimálbér, de a másik helyen már csak a ténylegesen elért jövedelem után fizeti meg a járulékot? Az egyéni vállalkozás esetében a Tbj-tv.-ben megtalálhatók az erre vonatkozó mentesítő szakaszok [31. § (5) bekezdése], a társas vállalkozóra azonban csak a 36 órát meghaladó munkaviszony vagy a nappali tagozatos közép- vagy felső tagozatos oktatásban való részvételre vonatkoznak.
8. cikk / 9 Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
9. cikk / 9 Kft.-tag díjazása
Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)