17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Ügyvezető egyetemi tanulmányokat folytató gyermekének tandíja
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a korlátolt felelősségű társaságnak, amelyik átvállalná az ügyvezető egyetemi tanulmányokat folytató gyermekének tandíját, tanulmányi szerződésben kikötve, hogy az egyetem befejeztével náluk helyezkedik el? Előnyösebb-e, ha az említett diák tagként belép a társaságba?
2. cikk / 17 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
3. cikk / 17 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
4. cikk / 17 Kft. tagjainak jogviszonya
Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
5. cikk / 17 Kétszemélyes kft. tagjainak jogviszonya
Kérdés: Helyesen jár el az a kétszemélyes, papír-írószer üzletet működtető kft., amelynek tagjai heti kétórás részmunkaidős munkaviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységüket, és emellett mindketten személyesen is közreműködnek megbízási jogviszonyban, nulla forint megbízási díjért? Ebben az esetben csak a munkaviszony alapján merül fel a járulék- és adófizetési kötelezettség, vagy kell fizetni a megbízási jogviszony alapján is? Szerződéskötéskor a foglalkoztatói oldalon minden esetben a taggyűlés, azaz a két tag együttesen ír alá.
6. cikk / 17 Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetése annak a munkaviszonyban álló ügyvezetőnek, aki a kft. egyszemélyes tulajdonosa, és fél évre külföldre megy? Meg kell fizetnie a járulékminimumot a tagsági jogviszonya alapján abban az esetben, ha a külföldi tartózkodás idejére a munkaviszonyából fizetés nélküli szabadságra megy?
7. cikk / 17 Társas vállalkozás tagjainak személyes közreműködése
Kérdés: Társas vállalkozás tagja esetében mit jelent a személyes közreműködés? Mi tekinthető személyes közreműködésnek, és melyek azok a tevékenységek, amelyek nem tekinthetők annak? Személyes közreműködésnek tekinthető-e az, hogy az ügyvezető folyamatosan próbál a cégnek munkát szerezni, de sikertelenül?
8. cikk / 17 Nyugdíjas társas vállalkozó járulékfizetési felső határa
Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?
9. cikk / 17 Beltag jogviszonyának utólagos megállapítása
Kérdés: Egy betéti társaságnál beltagváltás történt 2003. november 27-én. A társaságnak egy beltagja van, aki a cégvezetésre jogosult. A beltag semmilyen más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Az APEH vizsgálatot tartott a bt.-nél a biztosítási jogviszony megállapítása céljából. Mivel a társaság 2003. és 2005. évben nem tevékenykedett, ezért erre a két évre nem állapított meg biztosítási kötelezettséget a beltagnak, így járulékfizetést sem a minimálbér figyelembevételével. 2004. és 2006. évre a tényleges és személyes közreműködés létrejött a beltag részéről, ekkor a minimálbér alapulvételével megállapították a biztosítási jogviszonyt, és előírták a járulékfizetést. Helyes-e ez a gyakorlat az APEH részéről? Véleményem szerint a beltagnak a létrejött tagsági viszonya után – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó főállású tagként – 2003. és 2005. évben is legalább a minimálbér figyelembevételével a járulékokat meg kellett volna fizetnie.
10. cikk / 17 Evás bt. bel- és kültagjának osztaléka
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettség terheli az evás betéti társaságot a kiegészítő tevékenységű beltagja, illetve a nappali tagozatos egyetemi hallgató kültagja részére kifizetett osztalék után? A beltag után a tételes ehót, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a személyesen közreműködő kültag után pedig a tételes ehót fizeti meg a cég. Meg kell-e fizetniük a 14 százalékos ehót az osztalék után?