22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Szakképzési munkaszerződéses tanuló táppénze
Kérdés: Hogyan kell megállapítani annak a 16 éves szakképzési munkaszerződéses tanulónak a táppénzjogosultságát, az ellátás mértékét, illetve összegét, aki 2021. szeptember 21-től áll biztosítási jogviszonyban egy duális képzőhelyen, ahol október hónapban 1-jén és 10-től 15-ig volt munkavégzési kötelezettsége, 4-től 8-ig, valamint 18-tól 22-ig iskolai napok voltak, 25-től 31-ig őszi szünet, a szombati és a vasárnapi napokon pedig pihenőnapja van, és október 5-től október 27-ig keresőképtelen volt? A tanuló havi bruttó munkabére 100 440 forint, az időarányosan járó betegszabadságát egy előző keresőképtelensége során már kimerítette. A keresőképtelenség teljes tartamára, vagy csak a beosztott munka-napokra jár táppénz ebben az esetben?
2. cikk / 22 Iskolai tanulmányait befejezett munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Milyen ellátásokra számíthat az a munkavállaló, aki 2020 júniusában fejezte be iskolai tanulmányait, 2020. szeptember 1-jétől határozatlan idejű munkaviszonyt létesített, szeptember 6-án, vasárnap otthonában elesett, kórházba került, ezért szeptember 7-én már nem tudott munkába állni? A munkavállaló jelenleg is kórházban van, és a keresőképtelensége előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
3. cikk / 22 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
4. cikk / 22 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.
5. cikk / 22 GYED alapja
Kérdés: Valóban a korábban folyósított GYED-ellátás 9182 forint összegű napi alapjának figyelembevételével kellett volna megállapítani a táppénz napi alapját annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. augusztus 14-től jelenleg is a munkáltató alkalmazásában áll, és veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományban volt 2016. április 20-tól 2016. november 6-ig? A munkavállaló 2007. október 1-jétől folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, 2014. december 16-tól 2016. január 31-ig GYED-ben részesült, azaz a 2015. január 1-jétől 2016. január 31-ig tartó irányadó időszak alatt keresettel nem rendelkezett, a szerződés szerinti jövedelme havi 230 000 forint volt. A kifizetőhely a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével állapította meg a táppénz alapját, napi 7666,67 forint összegben. Egy utólagos ellenőrzés megállapítása szerint azonban ez az összeg helytelen, és pótkiutalásra kötelezte a kifizetőt.
6. cikk / 22 Nyugdíjas munkavállaló táppénze
Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
7. cikk / 22 Részmunkaidős munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Helyesen járt el az ügyintéző abban az esetben, ha a minimálbér alapulvételével számolta ki annak a munkaviszony keretében foglalkoztatott egyetemi hallgatónak a táppénzét, aki 2015. november 16-ától dolgozik a foglalkoztatónál, heti 20 órás munkaidőben, a munkabére havi 87 000 forint, tehát teljes munkaidőre vetítve meghaladja a minimálbért, és 2016. január 15-től keresőképtelen?
8. cikk / 22 Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló táppénze
Kérdés: Milyen adatokat kell bekérnie a másik munkáltatótól annak a kifizetőhelyet üzemeltető foglalkoztatónak, amelynek 2012. október 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2013. április 1-jétől rendelkezik egy másik napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is, és a dolgozó 2015. április 19-től jelenleg is keresőképtelen? A dolgozó a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult, mert a betegszabadságát már kimerítette.
9. cikk / 22 Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz egyharmada
Kérdés:
Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.
10. cikk / 22 Táppénz megállapítása új munkahely esetén
Kérdés: Mi alapján állapítják meg annak a munkavállalónak a táppénzét, aki 2011. március 21-én kilépett a munkahelyéről, március 22-én új munkaviszonyt létesített, és március 23-án keresőképtelen lett? Mennyi lehet a munkavállaló táppénze? Milyen kifizetési terhet fog ez jelenteni a munkáltatónak? A munkavállaló elmúlt négy negyedévi keresete havi nettó 300 000 forint volt.
