436 cikk rendezése:
1. cikk / 436 Keresőképtelenség felülvizsgálata
Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy folyamatosan munkát végez az egyéni vállalkozásában, miközben a főfoglalkozású munkahelyén már több hete keresőképtelen állományban van, és táppénzben részesül? A munkáltató nem érzi ezt igazságosnak, hiszen fizetnie kellett a betegszabadság idejére járó juttatást, valamint a táppénz-hozzájárulást, miközben a munkavállaló kieső munkáját is pótolnia kell. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak?
2. cikk / 436 Táppénz részben ledolgozott munkanapra
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelenség első napjára a munkavállaló abban az esetben, ha 2024. március 20-án megkezdte a délelőttös műszakot, három órát ledolgozott, amikor rosszul lett, a munkáltató mentőt hívott hozzá, amely kórházba szállította, ahol 2024. március 28-ig részesült ápolásban, majd otthon lábadozott, és 2024. április 13-án vált keresőképessé? A munkavállaló a március 20-ai munkavégzés ellenértékét, azaz a három órára járó munkabérét megkapta.
3. cikk / 436 Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén
Kérdés: Helyesen jár el a kifizetőhely, ha el-utasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.
4. cikk / 436 Apa ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásokra és kedvezményekre jogosult az apa gyermeke születése esetén?
5. cikk / 436 Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
6. cikk / 436 Jogosultsági idő
Kérdés: Jogosultsági időnek számít a nők számára 40 év jogosultság idő után járó kedvezményes nyugdíj megállapítása során az az időszak, amikor a munkavállaló munkaviszonya fennáll ugyan, de munkaköre ellátására egészségügyi okból alkalmatlan, így nem dolgozik, és nem kap díjazást erre az időszakra?
7. cikk / 436 Harmadik országbeli munkavállaló gyermekének egészségügyi szolgáltatása
Kérdés: Visszamenőlegesen munkabérként vagy esetleg egyéb juttatásként tudja számfejteni a harmadik országbeli munkavállaló gyermeke egészségügyi szolgáltatása érdekében kötött megállapodás átvállalt 24 havi díjának összegét a foglalkoztató, ha a munkavállaló jelenleg szülési szabadságon van és CSED-ben részesül? A dolgozó férje szintén harmadik országbeli, a gyermeknek nincs tajszáma, most viszont beteg lett, ezért szeretnék megállapodás alapján megszerezni számára az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot.
8. cikk / 436 Fizetés nélküli szabadság megszakítása
Kérdés: Mi a helyes eljárás a munkaadó részéről abban az esetben, mikor a GYED-ellátásban részesülő kismama kéri fizetés nélküli szabadságának megszakítását, de a kérelem benyújtásával egyúttal közli, hogy ismét várandós, és veszélyeztetett terhessége okán orvosa táppénzre vette? Meg kell szüntetni a fizetés nélküli szabadságot, és ha igen, mikortól (a munkavállaló nem jelzett konkrét dátumot), tekintettel a munkáltató rendelkezésére álló 30 napra? A munkavállaló a veszélyeztetett terhessége miatt nem tud ténylegesen munkába állni.
9. cikk / 436 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?
10. cikk / 436 Kedvezményszabály rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyában álló anya esetén
Kérdés:
Alkalmazható a korábban született gyermek jogán folyósított gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás tartama alatt született újabb gyermek vonatkozásában az Eb-tv. 42/D. §-ának (5) bekezdése szerinti kedvezőbb szabályozás a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyában álló anya esetében?
