Második gyermek szülése

Kérdés: Kedvezőbb az édesanya számára, ha veszélyeztetett terhesként a szülésig keresőképtelen állományban lesz, vagy jobban jár, ha szülési szabadságot igényel a szülést megelőző 28. naptól az alábbi esetben? Az édesanya jelenleg második gyermekét várja, a szülés várható időpontja 2019. október 31. Az első gyermek 2019. május 5-én töltötte be a 3. életévét, utána az anya CSED-et, GYED-et, majd GYES-t kapott, és a GYES folyósítása mellett visszament dolgozni napi hat órában, amelynek megfelelően a munkabére is csökkent. A munkavállaló a GYES lejártát követően továbbra is napi 6 órás munkaidőben dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...táppénz naptári napi összege legfeljebb 9933,33 forint lehet [Eb-tv. 5/C. §, 48. § (1) és (7) bekezdései].Jelen esetben a szülést követően igénybe vett csecsemőgondozási díj összegét a táppénz összegének megállapításánál leírtak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Ellátások alapja harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a dolgozónak az esetében, aki első, 2011. július 7-én született gyermeke után TGYÁS-t, GYED-et, majd GYES-t kapott, második gyermeke 2014. május 23-án született, aki után szintén igénybe vette az ellátásokat, a GYES 2017. május 23-án lejár, 2017. május 24-étől augusztus 3-ig az elmaradt szabadságait fogja igénybe venni, harmadik gyermeke születésének várható időpontja 2017. szeptember 17., és az orvosa a fizetett szabadságának lejártát követő naptól "9"-es kóddal fogja keresőképtelen állományba venni? A munkavállaló 2007-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál, és a CSED-et a szülés napjától kívánja igénybe venni.
Részlet a válaszából: […] A táppénz alapjának kiszámítására az Eb-tv. 48. §-ában foglaltak adnak eligazítást. Az irányadó időszak a 2016. január 1-jétől 2017. május 31-ig terjedő időtartam, amelyen belül a kismamának csak 2017. május 24-től 31-ig van jövedelme, ami nincs 30 napi jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Főállású kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Mi alapján fogja kapni a 2014. július 15-én született gyermeke után járó ellátásokat egy 2012. március 1-jétől egyéni vállalkozóként biztosított édesanya, aki 2014 márciusától főállású kisadózóként fizeti a közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...főállású kisadózó e jogállásának tartama alatt biztosítottnak minősül, ezért a Tbj-tv.-ben meghatározott valamennyi ellátásra, így szülése esetén terhességi-gyermekágyi segélyre, majd gyermekgondozási díjra is jogosultságot szerezhet. Mivel tételes adót fizet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] ...tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő -tevékenység is. Mindezekre tekintettel az ügyvédi tevékenységét a szüléstkövetően is tovább folytatni kívánó ügyvédnő sem terhességi-gyermekágyisegélyre, sem gyermekgondozási díjra nem lesz jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Ellátások alapja második szülés esetén

Kérdés: Érdemes-e az anyának 180 napra havi nettó 125 000 forint bérrel munkát vállalni, hogy a második szülés után ismét kedvező összegben járjanak részére az ellátások abban az esetben, ha a munkaviszonya 2005. január 1-jétől áll fenn, 2007. augusztus 5-én szült, 2007. augusztus 1-jétől terhességi-gyermekágyi segélyben, majd jelenleg is gyermekgondozási díjban részesül? A biztosított munkabére 2005 januárjától 2006 januárjáig havi 320 000 forint, 2006 februárjától 2006 decemberéig havi 201 000 forint, 2007 januárjától 2007 júliusáig havi 477 000 forint volt. A második szülés várható ideje 2009. május hó.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az anya munkaviszonya (biztosítása) azellátások folyósításának időtartama alatt nem szűnt meg. Ezért a másodikszülése esetén a terhességi-gyermekágyi segélyre, majd a gyermekgondozási díjravaló jogosultsága megállapítható. Nézzük az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésére válaszolnánk, tájékoztatjuk a jogosultsági feltételekről.Terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a szülést megelőző két évenbelül rendelkezik 180 napi biztosítási idővel, és a biztosítás tartama alatt(aktív jog), illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott dolgozó szülése

Kérdés: A szülés után jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re, vagy igényeljen munkanélküli-segélyt az a dolgozó, aki 2004. október 1-jétől 2005. augusztus 30-áig egy kft.-ben dolgozott napi 6 órában, 2005. szeptember 1-jétől 2005. szeptember 18-áig passzív táppénzben részesült, 2005. szeptember 20., 21., 22., 23., 26., 27., 28., 29., 30. napjain alkalmi munkavállalói könyvvel volt foglalkoztatva (9 nap), 2005. október 3., 4., 5., 6., 7., 12., 14., 17., 19., 20., 24., 26. napján, valamint november 2., 3. és 9. napján szintén alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatva, és 2006-ban fog szülni.
Részlet a válaszából: […] ...terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsághoz kétfeltétel együttes fennállása szükséges. Az egyik feltétel, hogy az igénylő aszülést közvetlenül megelőző két éven belül rendelkezzen legalább 180 napielőzetes biztosítási idővel. A másik feltételnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

TGYÁS és GYED várható összege

Kérdés: Mennyi lenne a TGYÁS és a GYED várható összege annak a 2005 áprilisában szült nőnek az esetében, aki újabb gyermeket szeretne, ha a két szülés között nem menne vissza dolgozni, illetve ha visszamenne 180 napra? Az ellátásokat az első gyermek születésekor 325 ezer forint összegű bruttó fizetés alapján állapították meg, amely időközben 345 ezer forintra emelkedett.
Részlet a válaszából: […] ...folyósításának beszüntetésével lehet megállapítani és folyósítani.A terhes, illetőleg szülő nőt az Mt. szerint 24 hét (168nap) szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőlega szülés várható időpontja elé essen. Erre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

NYENYI-adatszolgáltatás

Kérdés: Érinti-e a jelenlegi gyakorlatot a NYENYI-adatszolgáltatás 2006. évi változása?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel az új rendelkezés következtébengyökeresen megváltozik az adózók számára megszokott rend, a jogalkotóviszonylag hosszú felkészülési idő ellenére is indokoltnak találta azalkalmazás első fél évében az elkövetett hibákat, hiányosságokat amegszokottnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Táppénzen lévő munkavállaló biztosítási díjának közterhei

Kérdés: A munkaadó adóköteles életbiztosítást kötött a munkavállaló részére, díját negyedévente fizeti meg 36 545 forint összegben. Milyen járulékot kell levonásba helyezni a 2004. június hóban esedékes befizetés után, ha a munkavállaló 2004. február 23-tól betegszabadságon, illetve táppénzen volt, 2004. május 18-án szült, és azóta szülési szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (2) és (3) bekezdései alapján a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme (legfeljebb a járulékfizetési felső határ összege) után köteles megfizetni. A járulékfizetési felső határ számításánál azokat az időtartamokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
1
2