111 cikk rendezése:
11. cikk / 111 Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei
Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
12. cikk / 111 13. havi nyugdíj két ellátás alapján
Kérdés: Jogosult mindkét ellátás után a 13. havi nyugellátásra az az özvegy, aki saját jogú öregségi nyugdíjban és özvegyi nyugdíjban is részesül?
13. cikk / 111 Nyugdíjemelés 2022
Kérdés: Milyen mértékű a 2022. januári nyugdíj-emelés?
14. cikk / 111 Nyugdíjemelés
Kérdés: Mennyivel emelkedik novemberben a nyugdíj?
15. cikk / 111 Tartásdíj
Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a tartásdíjjal kapcsolatban?
16. cikk / 111 Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
Kérdés: Valóban alapíthatnak kedvező adózású szövetkezetet a GYED-en, illetve GYES-en lévő szülők? Milyen feltételekkel működhet egy ilyen szövetkezet?
17. cikk / 111 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
18. cikk / 111 13. havi nyugdíj összege
Kérdés: Hogyan számítják ki a 13. havi nyugdíj összegét egy öregségi nyugdíjas személynek, aki elhunyt házastársa után özvegyi nyugdíjban is részesül?
19. cikk / 111 Nyugdíjemelés
Kérdés: A továbbiakban a november havi plusznyugdíj összegével emelve kapják az ellátásukat az érintettek? Kikre vonatkozik az emelés?
20. cikk / 111 Kiva alapjának meghatározása
Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?