17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: Valóban egész évre megszerezte az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot egy kft. tulajdonosa, aki az osztaléka után 2018-ban már megfizette a 450 ezer forint összegű egészségügyi hozzájárulást? Az érintett személy nem működik közre a társaság tevékenységében, és nem rendelkezik egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem.
2. cikk / 17 Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
3. cikk / 17 Hozzájárulás-fizetési felső határ elérése
Kérdés: Hogyan tudja megállapítani a kifizető, hogy a magánszemély elérte-e a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határát, azaz kell-e vonni tőle a 14 százalékos ehót?
4. cikk / 17 Árfolyamnyereség ehója
Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
5. cikk / 17 Eho-többlet visszaigénylése
Kérdés: Visszakérhet-e a magánszemély 104 ezer forint ehót a 2008. május 20-ig beküldendő 0753-as személyijövedelemadó-bevallásban, vagy a munkaadónak kell visszafizetnie abban a hónapban, amikor meghaladja a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határt abban az esetben, ha a 2006. évi 4050 ezer forint összegű osztalékot 2007 májusában fizetik ki a részére, és a 2007. évi bér után megfizetett 8 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék, valamint a 2006. évi osztalék után megfizetett eho együttes összege 554 ezer forint? Kell-e szerepeltetnie ezt az összeget a munkáltatónak a 0708-as bevallásban?
6. cikk / 17 2005. évi osztalék ehója
Kérdés: 14 százalékos eho terheli-e a 2005. évi osztalékot abban az esetben, ha annak kifizetése 2006. december 31-ig nem történt meg, mert a társaság 2007. évben döntött az osztalékfizetésről? A társaság 2007. évben nem éri el a 450 000 forintos maximum fizetési határt.
7. cikk / 17 Eho maximumának kiszámítása
Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
8. cikk / 17 14 százalékos eho alapja
Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
9. cikk / 17 4 százalékos eho felső határa
Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
10. cikk / 17 Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem elszámolása
Kérdés: Alkalmazható-e a 10 százalékos költséghányad-elszámolás a jövedelem meghatározásánál, illetve terheli-e 11 százalékos eho-fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet, amelynek bevallása az Szja-tv. 74. § (7) bekezdése szerint történik?