16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
Kérdés: Valóban alapíthatnak kedvező adózású szövetkezetet a GYED-en, illetve GYES-en lévő szülők? Milyen feltételekkel működhet egy ilyen szövetkezet?
2. cikk / 16 Jövedelempótló kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
3. cikk / 16 Személyes közreműködés GYES mellett
Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
4. cikk / 16 Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjnak minősül a foglalkoztatás szempontjából a nyugdíj előtti álláskeresési segély? Milyen feltételekkel végezhető keresőtevékenység az ellátás folyósításának ideje alatt?
5. cikk / 16 Közalkalmazott béren kívüli juttatása
Kérdés: A vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján helytállóak egy közalkalmazott feltevései, aki írásban fordult a munkáltatóhoz azzal, hogy megítélése szerint egyrészt folyószámla-támogatás nem folyósítható a közalkalmazottak részére megállapított cafeteriajuttatási keretből, másrészt utalt arra, hogy álláspontja szerint jogszabályi előírás értelmében a munkáltató a közalkalmazott részére egyébként is köteles folyószámla-támogatást adni?
6. cikk / 16 Nyugdíj előtti álláskeresési segély
Kérdés: Végezhet valamilyen tevékenységet egy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személy anélkül, hogy elveszítené a jogosultságát az ellátásra? Közreműködhet például tagi jogviszonyban a családi betéti társaságban?
7. cikk / 16 Jogosultság rehabilitációs ellátásra
Kérdés: Kaphat rehabilitációs ellátást az a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos az egészségi állapotának mértéke, minősítési csoportja B1?
8. cikk / 16 Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a bevételszerző tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha nincs alkalmazottja, minden munkát ő csinál, és egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Végezhető a személyes közreműködés díjazás nélkül? A cégben a tag végzi az ügyvezetői feladatokat is megbízási szerződés alapján, "0" forint tiszteletdíj ellenében. Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a személyes közreműködés miatt abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet? Kaphat béren kívüli juttatásokat a tag (Erzsébet-utalvány, önsegélyező pénztári befizetés) abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet?
9. cikk / 16 Kisadózó vállalkozások tételes adója
Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
10. cikk / 16 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
