15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Korhatár előtti ellátás
Kérdés:
Hogyan kell igényelnie a korhatár előtti ellátást egy 1961-ben született személynek, aki a nyugdíjintézet határozata szerint a korhatárhoz képest 3 évvel korábban jogosulttá vált erre a juttatásra? Nyugdíjnak minősül a korhatár előtti ellátás?
2. cikk / 15 Kevés szolgálati idővel rendelkező beteg személy ellátásai
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy 59 éves személynek, aki nagyon beteg, de nem jogosult rokkantsági ellátásra, mert nincs elég szolgálati ideje annak ellenére, hogy már közel 34 éve dolgozik?
3. cikk / 15 Szolgálati idő öröklődése
Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon az elhunyt fia által megszerzett 3 éves szolgálati időre az édesanya, aki jelenleg közel 32 éves munkaviszonnyal rendelkezik, de a fia halála óta egészsége olyan mértékig megromlott, hogy nem tud dolgozni, ezért előreláthatólag saját erőből nem lesz képes több szolgálati időt szerezni? Az elhunyt gyermek 25 éves volt.
4. cikk / 15 Rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálata
Kérdés: Mikorra várhatja a felülvizsgálatát az a magánszemély, aki 2011. december 31-ig rokkantsági, 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban részesül, egy év múlva eléri a nyugdíjkorhatárt, és eddig még nem kapott értesítést a vizsgálatról? Automatikusan jogosult lesz öregségi nyugdíjra az életkor elérésekor, vagy mindenképpen meg kell várni a felülvizsgálatot?
5. cikk / 15 1951-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
6. cikk / 15 Túlvont járulékok visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
7. cikk / 15 Nem hivatásos szolgálatban eltöltött idő
Kérdés: Kiknek az esetében kell alkalmazni a Tny-tv. 8/A. § 1) bekezdés b) pontját, milyen jogviszonyokat kell érteni a "nem hivatásos szolgálatban eltöltött idő"-n, és hogyan lehetett, kellett beszámítani az ilyen időszakokat a ténylegesen eltöltött szolgálati időbe? Be kell-e számítani a társadalombiztosítási nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe az 1971. évi 10. tvr. 33. §-a alapján igazolt fegyveres testületnél eltöltött teljes szolgálati időt annak az 1954-ben született igénylőnek az esetében, aki korkedvezményes nyugdíjba szeretne menni, és a szolgálati viszonyába a 14 év tényleges hivatásos BM-szolgálata mellett beszámítottak még 10 évet, közte 5 egyetemi évet, munkaviszonyban töltött éveket és 18 hónap nem hivatásos katonai szolgálatot is?
8. cikk / 15 Rehabilitációs járadék
Kérdés: A rehabilitációs járadék összege magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj összege? Mitől függ a rehabilitációs járadék összege, illetve magasabb-e ez az összeg, mint a rokkantsági nyugdíj? Milyen feltételekkel vehető igénybe az ellátás?
9. cikk / 15 GYES melletti foglalkoztatás
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie a GYES melletti foglalkoztatás esetén annak a munkavállalónak, aki 8 éve beteg gyermekével GYES-en van, munkaviszonya 2007. május 10-én megszűnt, és 2007. június 20-án 4 órás közalkalmazotti jogviszonyt létesített?
10. cikk / 15 Táppénzen lévő munkavállaló biztosítási díjának közterhei
Kérdés: A munkaadó adóköteles életbiztosítást kötött a munkavállaló részére, díját negyedévente fizeti meg 36 545 forint összegben. Milyen járulékot kell levonásba helyezni a 2004. június hóban esedékes befizetés után, ha a munkavállaló 2004. február 23-tól betegszabadságon, illetve táppénzen volt, 2004. május 18-án szült, és azóta szülési szabadságon van?