19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?
2. cikk / 19 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
3. cikk / 19 Táppénz figyelembevétele nyugdíjszámításnál
Kérdés: Mi az oka annak, hogy a nők kedvezményes nyugdíjának számításakor nem veszik figyelembe az egy évig folyósított 100 százalékos mértékű baleseti táppénz összegét annak ellenére, hogy a jogosultsági idő számításánál ez az időszak is figyelembevételre került?
4. cikk / 19 Passzív táppénz időtartamának figyelembevétele jogosultsági időként
Kérdés: Valóban nem számít be a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges 40 év jogosultsági időbe a passzív táppénz folyósításának időtartama? Melyik az a jogszabály, ami ezt szabályozza?
5. cikk / 19 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
6. cikk / 19 Rehabilitációs ellátás megszűnése
Kérdés: Számíthat a rehabilitációs ellátás folyósításának meghosszabbítására a felülvizsgálat után az a személy, aki 2014. áprilistól részesül az ellátásban, amit három évre állapítottak meg?
7. cikk / 19 Nyugdíjas munkavállaló jogorvoslati lehetőségei munkaviszony megszüntetése esetén
Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki igénybe vette a nők kedvezményes nyugdíját, de a nyugellátás mellett korábbi munkáltatójánál dolgozott 2 év 10 hónapot, majd kórházba került, és amikor vissza akart menni dolgozni, a munkáltatója közölte, hogy már nem tart igényt a munkájára? A munkavállaló nem írta alá a munkaviszony közös megszüntetésére irányuló megállapodást.
8. cikk / 19 Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező kismama ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a szülést követően az a kismama, aki több mint két évet töltött egy EU-s tagállamban egy ismerősénél nyelvtanulás céljából, a magyarországi munkaviszonyát a kiutazás előtt megszüntette, azóta sem itthon, sem külföldön nem dolgozik, de a külföldi tartózkodásának ideje alatt itthon fizették utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és jelenleg 2 hónapos várandós?
9. cikk / 19 Korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó közterhei, ellátásai
Kérdés: Milyen járulékokat, illetve adót kell fizetnie 2012. január 1-jétől a korábban előrehozott öregségi nyugdíjban, jelenleg korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak? Kell-e fizetnie 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, ha igen, jogosult lesz-e ez alapján táppénzre? Részesülhet-e továbbra is jövedelempótló ellátásban?
10. cikk / 19 Rehabilitációs járadékos munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult-e táppénzre egy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló?
