76 cikk rendezése:
21. cikk / 76 Munkarehabilitációs díj közterhei
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot egy nonprofit kft.-nek abban az esetben, ha a Szoc-tv. szerinti munkarehabilitációs díjat fizet a céggel szerződött feleknek, akik között vannak rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok is? Kell-e a munkarehabilitációs díjban részesülőtől valamilyen járulékot levonni?
22. cikk / 76 Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult-e táppénzre az a munkavállaló, akinek a részére 2008. október 1-jétől visszamenőleg rokkantsági járadékot állapítottak meg, tekintettel 80 százalékos egészségkárosodására? Az OEP tájékoztatása szerint a dolgozó csak betegszabadságra jogosult, táppénzre nem.
23. cikk / 76 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
24. cikk / 76 Rehabilitációs járadékos kereseti korlátja
Kérdés: Mennyit kereshet az ellátás megszüntetése nélkül egy rehabilitációs járadékban részesülő személy, akinek az ellátását 2009-ben állapították meg, és a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete 56 000 forint volt?
25. cikk / 76 III. csoportos rokkantsági nyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: Mekkora lehet a nyugdíj melletti keresete annak a 46 éves III. csoportos rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak, akinek a havi nyugdíja 95 046 forint? Milyen járulékokat kell fizetnie a munkavállalónak?
26. cikk / 76 Nyugdíjas és járadékos alkalmazottak egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Mi a különbség a rokkantsági nyugdíjas, a rokkantsági járadékos, a rehabilitációs járadékos, az átmeneti járadékos és az egészségkárosodási járadékos alkalmazott között? Mennyi egészségbiztosítási járulékot kell vonni ezektől a foglalkoztatottaktól?
27. cikk / 76 Külföldi nyugdíjas személy jogosultságai
Kérdés: Megilletik-e Magyarországon ugyanazok a jogok egy EU-tagállam nyugdíjasát, mint a magyar jogszabályok alapján saját jogú nyugdíjban részesülő személyeket? Jogosult lesz-e ez a személy ingyenes utazásra és a nyugdíjas státusszal járó egyéb kedvezményekre? Kell-e vonni a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amennyiben ez a személy munkát vállal Magyarországon?
28. cikk / 76 Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása
Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
29. cikk / 76 Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Kell-e egészségbiztosítási járulékot vonni egy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalótól? Jogosult lesz-e ez alapján táppénzre?
30. cikk / 76 Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka
Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.