9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű munkavállaló két munkaviszonya
Kérdés: Figyelembe veheti mindkét vállalkozás a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során azt a megváltozott munkaképességű munkavállalót, aki egyidejűleg kettő - azonos tulajdonosi körrel rendelkező - kft.-nél áll heti 20-20 órás munkaviszonyban? Élhet vele kapcsolatban mindkét vállalkozás a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel?
2. cikk / 9 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
3. cikk / 9 Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
4. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű vállalkozó
Kérdés: Jogosult a társas vállalkozás a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezményre az ügyvezető tagja után, aki 2011. december 31-én szociális járadékban részesült, mert egészségi állapotát véglegesen 50 százalékos mértékűnek minősítették, de a keresete miatt lemondta az ellátást?
5. cikk / 9 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: A 2011. évi CLVI. tv. szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre vonatkozó rendelkezéseinek változását figyelembe véve van mód arra, hogy a saját betéti társaságában munkaviszonyban is álló, megváltozott munkaképességű társas vállalkozó igénybe vegye a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, vagy ezt tiltja a jogszabály?
6. cikk / 9 Ügyvezető szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Jár a 27 százalékos kedvezmény egy kft. rehabilitációs kártyával rendelkező ügyvezetője után, ha ő egyben többségi tulajdonosa a cégnek, vagy csak alkalmazottak foglalkoztatása után jár a kedvezmény?
7. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása
Kérdés: Alkalmazható napi 4 órát meghaladó munkaviszonyban egy rehabilitációs kártyával rendelkező személy abban az esetben, ha lemond a járadékáról? Figyelembe vehető továbbra is megváltozott munkaképességű munkavállalóként ez a dolgozó, illetve igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt ebben az esetben?
8. cikk / 9 Rehabilitációs ellátásban részesülő társas vállalkozó rehabilitációs kártyája
Kérdés: Tudja érvényesíteni a rehabilitációs kártyával járó kedvezményeket egy főfoglalkozású társas vállalkozó, aki 2011. december 31-ig kiegészítő tevékenységű volt, jelenleg rehabilitációs ellátást kap, és komplex vizsgálat előtt áll? Betegsége esetén jogosult lesz táppénzre a befizetett járulékai alapján?
9. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű hozzátartozó foglalkoztatása
Kérdés: Milyen járulék- és adókedvezményt kaphat az az egyéni vállalkozó, aki megváltozott munkaképességű feleségét szeretné alkalmazni? A feleség orvosi rehabilitáció alatt áll, és munkaképesség-csökkenése 68 százalékos.
