Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől augusztus 31-ig tart, a keret 6 hónapos tartama alatt 504 órát foglalkoztatható a dolgozó, természetesen a munkabérre, a bérpótlékokra, a munkaidő beosztására, a napi munkaidőre, a pihenőnapra és a pihenőidőre vonatkozó szabályok betartása mellett. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Jogosultság műszakpótlékra

Kérdés: Egy részmunkaidős, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló esetében a beosztás szerinti munkaidő kezdési időpontja a munkanapok legalább egyharmadában eltér, de legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont csak 2 esetben éri el a 4 óra eltérést. A munkaidő-beosztása novemberben a következőképpen alakult: 7 nap 18-20 óra között, 3 nap 16-18 óra között, 1 nap 14-20 óra között, 1 nap 10-20 óra között. A munkáltató megítélése szerint a négyórás különbségnek a munkanapok egyharmadában fenn kell állnia a műszakpótlékra való jogosultsághoz, a cég által használt munkaidő-nyilvántartó rendszer azonban számol műszakpótlékot. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak alapján a munkavállalónak a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) akkor jár, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik. A változást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Alapbérbe beépített pótlékok

Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
Részlet a válaszából: […] ...előíró jogszabály, és ha a munkáltató sem követel meg ilyet, akkor garantált bérminimumra nem jogosult. A munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Vasárnapi munkavégzés tilalma

Kérdés: Hogyan érinti a munkaidő vasárnapra történő beosztásának munkajogi szabályait a kiskereskedelmi szektorban elrendelt vasárnapi munkavégzés tilalma?
Részlet a válaszából: […] ...elő­írásokat, a 140. §-ában foglalt rendelkezések pedig a vasárnapi munkavégzés esetén az érintett munkavállalókat megillető bérpótlék (vasárnapi pótlék) feltételeit.E rendelkezések értelmében a munkaidő vasárnapra rendes munkaidőként csak akkor osztható be, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Részmunkaidős munkavállaló szabadsága

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató abban az esetben, ha napi 6 órára számolja el annak a GYES-ben részesülő munkavállalójának a szabadságát, akinek visszatérése után a korábbi napi 8 órás munkaszerződését napi 6 órásra módosították? A gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt felgyülemlett szabadságot a munkavállaló a visszatérése után azonnal igénybe kívánja venni.
Részlet a válaszából: […] ...érvényben. Az Mt. vonatkozó rendelkezése alapján az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja, de ha az alapbér összege (ha van pótlékátalány, az is) a távollét tartama során módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Nyugdíjas munkavállaló hétvégén történő alkalmazása

Kérdés: Egy társaság az őrzés-védelmi feladatok ellátását minden szombaton és vasárnap egy nyugdíjas alkalmazásával kívánja megoldani. A megjelölt napokon a munkaidő reggel 7 órától délután 18 óráig tartana. Milyen munkaügyi (pl. szabadnap) és bérezési vonzata van a rendszeresen visszatérő szombati és vasárnapi alkalmazásnak?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag szombaton ésvasárnap van foglalkoztatva a munkavállaló.Az Mt. 149/A §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák avasárnapi pótlékra vonatkozó előírásokat. Az Mt. 149/A § (2) bekezdés c)pontjában foglalt rendelkezés értelmében nem jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabálysértés felfedezésétől számított öt évenbelül járó összeget és az utána járó, Tbj-tv.-ben meghatározott késedelmipótlékot ki kell fizetni az igénylő részére. Az esedékessé vált és fel nem vett segélyt az esedékességtőlszámított egy éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban, bányászati keresetkiegészítésben, gyermekgondozási segélyben, Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.