Bérkompenzáció figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.
Részlet a válaszából: […] ...táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem ahavi rendszerességgel járó munkabér, pótlékok, a munkabér helyett kifizetetttávolléti díj vagy átlagkereset, illetve szerződés alapján járó díjazás vagyegyéb jövedelem. A 2011. évi bérkompenzáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelem

Kérdés: A táppénzalap megállapításához rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a munkaviszony keretében esetenként, nem havi rendszerességgel, nem is teljes hónapot érintő külföldi kiküldetésre elszámolt adó- és járulékköteles napidíj?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem fogalmának meghatározásávallehet megmagyarázni. Rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér(illetmény), a pótlékok, továbbá a munkabér helyett kifizetett távolléti díj,átlagkereset, illetőleg a szerződés alapján havonta járó díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Családi pótlék nyilatkozat

Kérdés: Hova kell nyilatkoznia a családi pótlékról annak a munkavállalónak, akinek a munkáltatója nem társadalombiztosítási kifizetőhely, és a GYED-et az egészségbiztosítási pénztár, a GYES-t pedig a Magyar Államkincstár számfejti a részükre?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályváltozásra került sor a családtámogatásiellátások témakörében is, mégpedig a Cst. R. módosult. Ezek alapján a családi pótlékra jogosult és a vele együttélő házastárs, illetve az ilyen bevételt szerző élettárs tekintetében a családipótlék összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Családi pótlék adóalapba emelése

Kérdés: A júliusban hatályba lépő törvényváltozás szerint a családi pótlék adóterhet nem viselő járandóság lesz, melyet a munkáltatónak az adóelőleg megállapításakor figyelembe kell vennie. Hogyan értesül a munkáltató arról, hogy a magánszemély kap-e és milyen mértékű családi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...családi pótlék 2009. szeptember 1-jétől nem adómentes,hanem egyéb jövedelemként adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságkéntadózik az Szja-tv. 28. § (18)-(19) bekezdései szerint. Az adókötelezettség a2009. augusztus 31-ét követően megszerzett családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...E Ft között 18 százalék,– az 1900 E Ft feletti részre 36 százaléka személyi jövedelemadó mértéke.2009. szeptember 1-jétől a családi pótlék egyéb bevételbőlszármazó jövedelemként hatással lesz az adózásra is. Ettől az időszaktól ugyanis családi pótlék címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Bérköltség megállapítása bírósági végzés esetén

Kérdés: Be kell-e számítani a bérköltségbe a havonta adott adómentes üzemanyag-megtakarítás összegét abban az esetben, ha egy munkavállaló részére küldött gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségről szóló bírósági végzés szerint a munkáltató a letiltást a bérköltség terhére köteles foganatosítani?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdése értelmében atartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére– a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés,prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeresszemélyi juttatás (alapilletmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása

Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
Részlet a válaszából: […] ...különválasztani?A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem: ahavi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a munkabérhelyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg a szerződésalapján havonta járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Nem rendszeres jövedelmek

Kérdés: Az állásfoglalás szerint a túlóradíj nem rendszeres jövedelemnek minősül a táppénzalap megállapításánál. Ugyanez vonatkozik-e arra az esetre, ha minden hónapban elszámolásra kerül valamennyi, változó összegű (tehát nem átalányszerűen azonos mértékű) túlóradíj? Jövedelmen az alap+pótlék együttesen értendő, vagy csak a túlóraként számításba vett alapbér? Ugyanilyen megítélés alá esik-e a műszakpótlék abban az esetben, ha csak munkatorlódás esetén, vagy idényjelleggel történik a több műszakos munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg kifizetése.A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg szerződés alapján havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A munkavállaló a balesetet megelőző hónapban műszakpótlékban részesült. Fizetett szabadságon is volt, mely időtartamra távolléti díjban részesült. Mi számít rendszeres és nem rendszeres jövedelemnek? Hogyan történik a baleseti táppénz összegének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...kiszámított összeg egy napra jutó része képezi a baleseti táppénz alapját.Rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér, pótlékok, továbbá a munkabér helyett kifizetett átlagkereset, távolléti díj, illetőleg a szerződés alapján havonta járó díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...alatt hatvan százaléka.A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg szerződés alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.