CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...belül, vagyis példánk szerint a 2016. július 12-től 2018. július 12-ig tartó időszakban 365 nap biztosításban töltött idő szükséges.A pénzbeli ellátások (CSED, GYED, táppénz, baleseti táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Ügyvédi irodában dolgozó ügyvéd szülési ellátásai

Kérdés: Milyen összeg alapján fogja megkapni a szüléssel kapcsolatos társadalombiztosítási ellátásait az ügyvédi irodában ügyvédként dolgozó nő, aki 2006. november 30-án szülte első gyermekét, aki után igénybe vette a TGYÁS-t és a GYED-et, majd a GYED folyósítása alatt, 2008. október 30-án megszületett a második gyermeke is? Valóban csak a minimálbért veszik figyelembe az ellátások megállapításánál annak ellenére, hogy a járulékokat jóval magasabb összeg után fizette meg? Azt a tájékoztatást kapta, hogy az egyéni és a társas vállalkozókra ez a jogszabály vonatkozik, de ügyvédként nem minősül sem ennek, sem annak.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás és a társas vállalkozójárulékfizetési kötelezettségét is. Az Eb-tv-ben és az Eb-tv. R.-ben vannak szabályozva az egyespénzbeli ellátásokra való jogosultság feltételei, az ellátások összegénekmegállapítására vonatkozók.Ennek értelmében, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Őstermelő járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Egy 4 év óta folyamatosan biztosított, szülés előtt álló nő közszolgálati jogviszonya 2007. december 31-én megszűnik, új szerződést nem köt vele az önkormányzat. Jogosult lesz-e táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, ha 2008. január 1-jétől őstermelői tevékenységet folytat? Ebben az esetben a kezdés évében a minimálbér után minden járulékot meg kell fizetnie? Meg kell-e fizetnie valamennyi járulékot abban az esetben is, ha 2008-ban a bevétele nem éri el a 7 millió forintot, és 2009-ben vállalja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést?
Részlet a válaszából: […] Valóban. Amennyiben a kérdésben említett hölgy közszolgálatijogviszonya megszűnését követően őstermelői tevékenységet folytat, és másbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs, akkor őstermelőként válikbiztosítottá.2008-ban kezdő őstermelőként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Ellátások igénylése szülés esetén

Kérdés: Milyen módon dokumentálják, milyen igazolásokat kell kitölteni szülés esetén akkor, ha a munkavállaló minimálbéren van, de a járulékokat a minimálbér kétszerese után fizette, fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...is azt kell tisztázni, hogy a pénzbeli ellátások,így a terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításánál jövedelemkéntazt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeliegészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.2006...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.