14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 14 Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás
Kérdés: Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?
3. cikk / 14 Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja
Kérdés:
A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?
4. cikk / 14 Táppénz pótlólag bevallott jövedelem esetén
Kérdés: Módosítania kell a kifizetőhelynek a már kifizetett pénzbeli ellátások összegét abban az esetben, ha a cégnél egy április hónapban lezajlott belső ellenőrzés megállapította, hogy a 2022. január 14-én kifizetett, 2021. II. félévére vonatkozó prémium összege nem került bevallásra az adóhatóság felé? A járulékok levonása megtörtént, a cég ezt pótlólag bevallotta, a korábban bevallott jövedelemadatokat módosította.
5. cikk / 14 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
6. cikk / 14 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
7. cikk / 14 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
8. cikk / 14 Táppénz alapjának megállapítása megbízási jogviszonyban
Kérdés: Hogyan kell meghatározni az adott időszakra vonatkozó jövedelmet egy megbízási jogviszonyban álló személy esetében, ha a megbízása szeptember hónapban kezdődött, de csak októberben fejeződött be, és a megbízási díj számfejtése is csak ekkor történt meg? Szeptemberi vagy októberi jövedelemként kell figyelembe venni a megbízási díjat ebben az esetben a baleseti táppénz alapjának megállapítása során?
9. cikk / 14 Jutalom figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Figyelembe vehető a 2016. december hónapban kifizetett jutalom a dolgozó 2017. szeptember 5-től járó táppénzének alapjául abban az esetben, ha a 2016. október 12-től 2017. június 30-ig tartó időszak alatt a dolgozó az előző betegsége miatt 2016. október 17-től 2017. június 6-ig táppénzen volt, azaz a jutalom kifizetésekor sem dolgozott? A kifizető a jutalom után minden közterhet rendben megfizetett.
10. cikk / 14 Baleseti táppénz alapja
Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a baleseti táppénzt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. október 1-jétől 2016. május 31-ig szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként tanulószerződéssel dolgozott a cégnél, 2016. június 7-től munkaviszonyban áll, és 2016. szeptember 6-án üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló a munkaviszonya kezdetétől a balesetet megelőző napig jövedelemben részesült.
