Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítható pénzbeli ellátás iránti kérelmet az igénylő foglalkoztatójához kell benyújtani. A foglalkoztatónak a biztosított pénzbeli ellátások iránti méltányossági kérelmét és a rendelkezésre bocsátott valamennyi dokumentumot a kérelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...belül, vagyis példánk szerint a 2016. július 12-től 2018. július 12-ig tartó időszakban 365 nap biztosításban töltött idő szükséges.A pénzbeli ellátások (CSED, GYED, táppénz, baleseti táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Társadalombiztosítási kifizetőhely

Kérdés: Hogyan kell megalapítania a társadalombiztosítási kifizetőhelyet egy cégnek, mire van ehhez szükség, milyen új kötelezettségeket jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […] ...betegség elbírálása, a balesetitáppénz-igények érkeztetése, elbírálása, folyósítása,– a biztosítás megszűnése után igényelt pénzbeli ellátások, baleseti táppénz iránti igények érkeztetése, elbírálása, folyósítása, az ezzel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

1956-ban született nő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...évet. Tehát főszabály szerint a negyven év jogosultsági időből nyolc, illetve tíz év igazolható gyermekvállalás esetére nyújtott pénzbeli ellátások címén szerezhető jogosultsági idővel.Az öregségi nyugdíj megállapításához minimálisan elő­írt harminckét év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Ekhós dolgozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a munkavállaló, aki az ekho szerinti adózást választotta, és 2010-ben szeretne szülni? A biztosított bejelentése a minimálbér alapján megtörtént, az a fölötti rész pedig ekhós.
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)szerinti adózást választó magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel,amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket. Ilyenjövedelem lehet a munkaviszonyból származó, egyéni vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.