GYÁP-jogosultság

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén GYÁP-ra az a munkavállaló, aki határozott időre szóló munkaszerződéssel, napi 8 órás munkaidőben dolgozott 2013. október 1-jétől 2015. március 31-ig, majd a határozott idő lejárta után két 4 órás munkaviszonyt létesített 2015. április 1-jétől, illetve 2015. május 4-től, és 2015. május 7-től gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló mindkét munkahelyén biztosított. Táppénzre jogosult, mert a biztosítás tartama alatt vált kereső­képtelenné, tehát pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt, a táppénzfolyósítás időtartamát azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] ...napi összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrésze alapulvételével kellene megállapítani, ha a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme ezt az összeget eléri. Ha a jövedelme a minimálbér kétszeresét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli ellátásai összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.)A terhességi-gyermekágyi segély alapját képező naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Ellátások több jogviszony esetén

Kérdés: Mindkét munkaviszonya alapján jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re az a biztosított, akinek jelenleg két munkaviszonya van, az egyik 2005. március 1-jén, a másik 2009. augusztus 3-án kezdődött, és 2010. május 12-re várja az első gyermekét? A munkaidő mindkét munkaviszonyban heti 20 óra.
Részlet a válaszából: […] A levelében közöltek szerint olvasónk mindkét jogviszonyábanbiztosításra kötelezett. Mivel munkaideje egyik jogviszonyában sem éri el aheti 36 órát, ezért mindkét jogviszonyában a jövedelme után pénzbeliegészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Akinek egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: A tényleges kivét vagy az előző havi minimálbér után kell-e megfizetnie a járulékokat a főállású egyéni vállalkozónak? Mit jelent pontosan az Alkotmánybíróság 42/2007. (VI. 20.) AB határozata, amely szerint alkotmányellenes a kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozás, mivel nem biztosítja a kezdő egyéni vállalkozók részére a járulékfizetési alapok közötti választás lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásainak – táppénz,gyermekgondozási díj, terhességi-gyermekágyi segély – összegét ugyanis amegelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapjátképező jövedelem naptári napi átlaga, illetve a napi átlagkereset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.

Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló jogviszonyokban

Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] ...amelyiknéltársadalombiztosítási kifizetőhely működik.Ezért elsősorban azt kell vizsgálni, hogy hol kötelezett amunkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére.Sajnos a kérdező nem írta meg, hogy a dolgozó afőfoglalkozású munkahelyén a heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.