Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
Részlet a válaszából: […] ...5 napon belül kell továbbítania a kérelmet a székhelye szerint illetékes kormányhivatal felé. A méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások iránti kérelmet az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal... a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Nyugdíjas munkavállaló baleseti táppénze

Kérdés: Mennyi ideig lesz jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. június 1-jétől nyugdíjas, és 2017. október 30-án munkavégzés közben üzemi balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] ...fizetésére kötelezett. A?Tbj-tv. 25. §-a értelmében a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett, tehát a nyugdíjas munkavállaló táppénzre nem jogosult.Az a...k...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Szüléshez kapcsolódó ellátások két jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonyában TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, aki 2013. február 1-jétől 4 órás munkaviszonyban áll a jelenlegi munkahelyén, de 2013 decemberében létesített egy másik 4 órás munkaviszonyt is? A szülés várható időpontja 2014. július hó. Mi lesz az ellátások alapja?
Részlet a válaszából: […] ...a dolgozónak egyidejűleg fennálló két biztosításra kötelezett jogviszonya van, és – feltételezhe­tően – mindkét jogviszonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Annak, aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyában.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítani.Ezen jogszabályi feltételnek megfelelően nézzük a jogosultságokat és összegeket.A "B" jogviszonyban az anya pénzbeli ellátásokra való jogosultsága és azok napi alapját képező jövedelem a következők szerint alakul.Amennyiben az anya.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] ...napi összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrésze alapulvételével kellene megállapítani, ha a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme ezt az összeget eléri. Ha a jövedelme a minimálbér kétszeresét nem.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Nem rendszeres jövedelem figyelembevétele ellátási alapként

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a táppénz, baleseti táppénz, TGYÁS és GYED megállapításánál a közalkalmazottak részére a 352/2010. Korm. rendelet értelmében 2011. évben fizetett bérkompenzációt, amely a személyijövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül? A kompenzáció után a foglalkoztatottak megfizetik a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Helyesen ítéli-e meg a foglalkoztató, hogy a közalkalmazott nem jogosult táppénzre a kompenzáció után, hiszen ezt a keresőképtelenség idejére is teljes összegben megkapja a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...180 naptári napijövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha 2012. évben a foglalkoztatottnak már nem jár kompenzáció,a pénzbeli ellátások összegének megállapításánál az általános szabályt kellalkalmazni, vagyis jövedelemként azt az összeget kell.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az az öregségi nyugdíjas munkavállaló, aki 2009. október 5-től folyamatosan napi négyórás munkaidőben dolgozik, és 2010. március 4-én a munkahelyén balesetet szenvedett, amelyet üzeminek ismertek el? A munkavállaló hosszú lábadozási időszakra számíthat.
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási idejére tekintet nélkülegy éven át jár, de legfeljebb egy évvel meg is hosszabbítható. Mint nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosításijárulék fizetésére nem kötelezett, ezért a baleseti táppénzének összege azonosa baleseti táppénzre való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Érdemes-e a szülés várható időpontja előtt igénybe vennie a szülési szabadságot annak a biztosítottnak, aki 2003-tól jelenleg is munkaviszonyban áll, 2009. szeptember 1-jétől ikerterhessége miatt keresőképtelen, és a szülés várható időpontja 2009. december 30.? A dolgozó 2008. évi havi átlagos jövedelme 400 000 forint volt, 2009-ben pedig a minimálbér, de a munkáltatója a minimálbér kétszerese után fizette meg a járulékokat? Mi lesz a GYED alapja?
Részlet a válaszából: […] ...segély összegének alapja a 2008évi jövedelmének naptári napi átlaga. Jövedelemként azt az összeget kell figyelembevenni, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettvolt.A terhességi-gyermekágyi segély mértéke az alapjául szolgálónaptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt

Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
Részlet a válaszából: […] ...a táppénzzel! A táppénz melletti munkavégzésresokkal kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, mint az egészségbiztosítástovábbi pénzbeli ellátásai (TGYÁS és a GYED) esetében.Az Eb-tv. 47. §-a értelmében a táppénz folyósítását meg kellszüntetni, ha a...sen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Veszélyeztetett terhes munkavállaló ellátásai

Kérdés: A szabadság letelte után, vagy azonnal táppénzes állományba kerülhet-e az a kismama, akinek 2009. június 30-án lejárt a GYES-e, július 1-jén munkába állt, és a felgyülemlett szabadságát vette igénybe, de időközben kiderült, hogy ismét veszélyeztetett terhes? Milyen összeg lesz a táppénzének, a terhességi-gyermekágyi segélyének az alapja?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapján érvényesminimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani.Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képezőjövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell...g...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.
1
2