Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...utána a személyi jövedelemadót, a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha tényleges jövedelemben részesül. Természetesen az osztalék utáni szja-t és szochót (az adófizetési felső határig) az osztalék után le kell róni.Az egyidejűleg több biztosítással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Elhunyt beltag osztaléka

Kérdés: Kinek és milyen feltételekkel fizethető ki egy betéti társaság elhunyt beltagja részére járó jóváhagyott osztalék abban az esetben, ha az összeg nem szerepelt a hagyatékban, illetve az elhunyt adóhatóság által elkészített személyijövedelemadó-bevallásában sem? Kinek kell adóznia az osztalék után ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...érteni kell, melyek a tagot a társasággal, valamint a többi taggal szemben megilletik és terhelik.A (volt) tag részére járó osztalék tehát mindenképpen a hagyaték részét képezi, annak kifizetéséről a hagyatéki végzés rendelkezései alapján intézkedhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

EU-ban biztosított személy osztaléka, árfolyamnyeresége

Kérdés:

Alkalmazható a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelkezések hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió Intézményei által biztosított személy jövedelme után fennálló szociálishozzájárulásiadó-mentesség a természetes személy által megszerzett osztalékból, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmekre is abban az esetben, ha az érintett a Németországban fennálló biztosítási jogviszonyát igazolással igazolja?

Részlet a válaszából: […] ...külföldinek minősülő személy által megszerzett vállalkozásból kivont jövedelmet, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, osztalékot, vállalkozói osztalékalapot, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmet nem terheli adófizetési kötelezettség. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

EU-s tagállamba költöző ügyvezető

Kérdés:

Hogyan kell eljárni annak a tagi jogviszonyban álló ügyvezetőnek az esetében, aki 2023. januártól egy EU-s tagországba költözött, ettől az időponttól online vesz részt a cég életében, és csak akkor látogat haza, ha feltétlenül szükséges? Kell valamilyen közterhet vonni az ügyvezető részére havonta számfejtett tagi kivétből? Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon, ha életvitelszerűen külföldön él, és a biztosítása Magyarországon szünetel? Kell személyi jövedelemadót vonni a tag részére fizetett osztalékból Magyarországon?

Részlet a válaszából: […] ...államban terheli. Ebből következően Magyarországon a tagi jövedelmét járulék és szociális hozzájárulási adó nem terheli, illetve az osztalék után sem kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót.A biztosítás megszűnését a 'T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Olasz állampolgárságú tagok osztaléka

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adót egy kéttagú kft. esetében, ha mindkettő tag olasz állampolgár, az egyikük Olaszországban biztosított, és rendelkezik A1 igazolással, a másik után pedig ügyvezetői státuszára tekintettel a cég megfizeti a minimumközterheket?
Részlet a válaszából: […] ...szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett, 1. § (5) bekezdésének a)-d) pontja szerinti jövedelmet (e körbe tartozik az osztalék is) nem terheli adófizetési kötelezettség.A Tbj-tv. 4. §-ának 12. pontja értelmében külföldinek az tekintendő, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Nyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a nyugdíjas tagja részére, akinek a munkaviszonyában a havi munkabére 250 ezer forint, 6 millió forint osztalék kerül kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] ...Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja esetében (e körbe tartozik az osztalék is) az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Izraeli állampolgárságú bt.-tag osztaléka

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót fizetnie egy magyarországi betéti társaság izraeli állampolgárságú ügyvezetőjének osztaléka után abban az esetben, ha nem rendelkezik magyar lakcímmel?
Részlet a válaszából: […] ...külföldinek minősülő személy által megszerzett, az 1. § (5) bekezdésének a)-d) pontja szerinti jövedelmet. E körbe tartozik az osztalék is.Ez alapján azt kell tisztázni a válasz érdekében, hogy a kérdésben említett izraeli állampolgár külföldinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben személyesen közreműködő tulajdonos tagról van szó, aki egyben ügyvezető is. A szóba jöhető jogviszonyok optimális megválasztásánál – a hozzá kapcsolódó közterhek mértéke mellett – arra is tekintettel kell lennünk, hogy a cég által folytatott tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa

Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás 450 ezer forintos éves felső határát többek között csökkenti az érintett által, illetve után megfizetett éves egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Kisadózó egyéni vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy kis­adózó egyéni vállalkozásnak egy havi 20 ezer forint megbízási díjjal foglalkoztatott személy, illetve egy tanulószerződéssel alkalmazott tanuló után? Visszaigényelheti a vállalkozás a tanulóval kapcsolatos költségeit abban az esetben, ha nem kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...túlnyomó többsége alól.Így nem kell bevallaniuk, illetve megfizetniük a – vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót,– társasági adót,– személyi jövedelemadót,– járulékokat és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.
1
2
3
6