Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül összetett, és sok – ténylegesen nem megfogalmazott – problémát is felvet. Az alábbiakban sorra vesszük az egyes kérdéseket, illetve a lehetséges megoldásokat, a jelenleg hatályos jogszabályi keretek figyelembevételével.Az Eb-tv. 2013. július 5-ig az 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Munkaviszony megszüntetése betegállomány ideje alatt

Kérdés: Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a betegszabadság vagy a táppénz ideje alatt abban az esetben, ha úgy véli, hogy nem indokolt a betegállomány? A dolgozó 2016 októbere óta keresőképtelen állományban van, és közölte a munkáltatójával, hogy a táppénz megszűnését követően nem tud munkába állni, mert fáj a keze, ezért szabadságot kért, a munkáltató tudomása szerint azonban ismét orvoshoz készül a keresőképtelen állományba vétele céljából.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem tiltja a munkáltató általi felmondást a keresőképtelenség ideje alatt, a felmondási idő azonban ebben az esetben legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Felmondás keresőképtelen munkavállalónak

Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] A betegség miatti keresőképtelenség időtartama korábban ún. felmondási tilalom alá esett. A munkáltató ez alatt az idő alatt és a megszűnést követő meghatározott ideig a munkaviszony felmondását nem is közölhette a munkavállalóval. A jelenleg hatályos szabályozás szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Rokkantnyugdíjas nő előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a 2006. december 15. óta rokkantnyugdíjas nőnek, aki 2006. december 14-ig 33 év munkaviszonyt és 7 év korkedvezményt szerzett, és 2010-ben az orvosi felülvizsgálaton egyszer már 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg számára, majd II. fokon visszakapta a rokkantságinyugdíj-jogosultságot, de 2011-ben ismét el kell mennie orvosi vizsgálatra? Mit tehet abban az esetben, ha ismét elveszti a rokkantságinyugdíj-jogosultságát? Valóban jogosult lenne-e előrehozott öregségi nyugdíjra, hiszen már 2006-ban rendelkezett 40 év szolgálati idővel? A nyugdíj-biztosítási szervek állásfoglalása szerint az igénylő nyugdíjkorhatára a 63. életéve.
Részlet a válaszából: […] A kérdés korrekt megválaszolásához a két legfontosabbinformáció nem nyilvánvaló. A kérdésből egyértelműen nem derül ki, hogy azigénylő 7 éven keresztül dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben, vagy 7év korkedvezményt szerzett. A két szóhasználat közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult az az 58 éves biztonsági őr, akinek 40 százalékos mértékű egészségkárosodást állapítottak meg, és jelenlegi munkahelyén nem tudja a munkáját ellátni?
Részlet a válaszából: […] 2008. január 1-jétől megváltoztak az átmeneti járadék,rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodásijáradékának igénybevételére vonatkozó szabályok, a megváltozott munkaképességűdolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló öregségi nyugdíja

Kérdés: Lemondhat-e rokkantnyugdíjáról, és igényelhet-e később öregségi nyugdíjat az az 58 éves III. csoportos rokkant munkavállaló, akinek 2004-ben kellett utoljára felülvizsgálatra mennie, amikor olyan igazolást kapott, amely szerint az állapota végleges, és nyugdíjának összege 52 000 forint? A munkavállaló jelenleg 6 órás munkaviszonyban dolgozik határozatlan idejű munkaszerződéssel, de a magasabb nyugdíj reményében vállalná a 8 órás munkaviszonyt is.
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugellátásról lemondani nem lehet. Amunkavállaló élete végéig rokkantsági nyugdíjas lesz, ellátását az öregséginyugdíjkorhatár nem érinti, hiszen az Országos Orvosszakértői Intézet orvosibizottsága szerint állapota, a megállapított hatvanhét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 2007. január 12-étől az az 1950. január 11-én született rokkantnyugdíjas nő, aki 2001. augusztus 1-jétől rokkantnyugdíjas, addig 33 év 6 nap munkaviszonnyal rendelkezett, ha rokkantsági nyugdíját megszünteti? A magánszemély 2006. december 1-jétől heti 35 órás határozatlan időre szóló munkaviszonyt kíván létesíteni, havi 150 000 forint összegű munkabérrel. Kaphatja-e a nyugdíjat és a munkabért együtt? Beszámít-e szolgálati viszonynak a rokkantságban eltöltött 5 év, illetve újból kell-e számolni a nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján megállapítható, hogy jelenlegrokkantsági nyugdíjban részesül. Először is le kell szögezni, hogy a Tny-tv.83. §-ában foglaltak értelmében az említett törvény alapján megállapítottnyugellátásról lemondani, azt – mint a jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Felmondás táppénzes időszak alatt

Kérdés: Mikor és milyen feltételekkel lehet felmondani:a) a táppénzes időszak alatt?b) a táppénzes időszakot követően?Milyen mértékű bérfizetések kötelezőek ezekben az esetekben? Milyen szabályokat, illetve eljárásokat alkalmazhat a munkáltató, ha dolgozója 3-10 napos váltásokkal hol dolgozik, hol táppénzen van?
Részlet a válaszából: […] ...és a munkavállalót írásban értesíti.A 33/1998. NM rendelet szól a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről. A rendeletben foglalt előírások szerint kötelesek a munkavállalók előzetes munkaköri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.