13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy román-magyar állampolgárságú, Romániából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (P10 nyugdíjkód) dolgozó, akinek egy általános iskolában történő alkalmazása óta vonják az illetményéből a társadalombiztosítási járulékot? Figyelembe vehető a jogviszony megállapítása során a román nyugdíj?
2. cikk / 13 Kubai állampolgár
Kérdés: Alkalmazhatja a továbbiakban a nyugdíjasokra vonatkozó szabályokat a munkáltató annak a kubai állampolgárnak az esetében, akit már három éve főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztat, és az idén betöltötte a 65. életévét? A dolgozó állítása szerint Kubából nyugdíjban részesül. Milyen igazolásokat kell bekérni ebben az esetben?
3. cikk / 13 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy önkormányzat által fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalónak, aki már magyar állampolgár, de Romániából kapja a nyugdíját, román hatóságok állapították meg a jogosultságát, és a nyugdíjba vonulásakor még román állampolgár volt? Az érintett munkavállaló Magyarországon soha nem fizetett semmilyen közterhet.
4. cikk / 13 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottnak fog minősülni egy 65. életévét betöltött, magyarországi lakcímmel, magyar adóazonosító jellel és tajkártyával rendelkező nyugdíjas személy, ha Magyarországon munkaviszonyt létesít, de a nyugellátását Romániából kapja, magyar szolgálati ideje pedig korábban nem volt? A munkavállaló a nyugdíj megállapításáról hozott határozatát bemutatta a leendő munkáltatójának.
5. cikk / 13 Külföldi nyugdíjban és rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan alakul annak a Magyarországon munkaviszonyban álló, állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak a járulékfizetési kötelezettsége, aki itthon rokkantsági ellátás mellett dolgozik, és Romániából saját jogú nyugdíjban is részesül?
6. cikk / 13 1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
7. cikk / 13 Külföldi nyugdíjas társas vállalkozó
Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót? Kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a külföldi nyugdíjas tag után, abban az esetben, ha nem működik közre a társaság tevékenységében, de az ügyvezetői tevékenységet ő látja el?
8. cikk / 13 Izraeli-magyar állampolgárságú nyugdíjas közterhei
Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak az izraeli-magyar állampolgárnak, aki Izrael Államtól nyugellátásban részesül, és Magyarországra kíván települni? Az érintett személy Magyarországon rendelkezik egy bejegyzett kft.-vel, amelyben jelenleg nem működik közre. Milyen járulékfizetésre lesz kötelezett abban az esetben, ha vállal személyes közreműködést a cégben, illetve ez kiváltja az esetleges egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget?
9. cikk / 13 Nyugdíjjogosultság németországi munkavégzés esetén
Kérdés: Mennyi évet kell Németországban dolgozni ahhoz, hogy nyugdíjjogosultságot szerezzen a biztosított?
10. cikk / 13 Nyugdíj összegének csökkentése
Kérdés: Jogszerű-e a nyugdíj csökkentéséről szóló határozat az alábbi esetben?
Az igénylő 2008. november 14-én betöltötte a 62. életévét, és nyugdíjat igényelt. A nyugdíj-biztosítási igazgatóság 43 év 150 nap szolgálati időt állapított meg a részére úgy, hogy az 1989. július 1-jétől 1997. április 30-ig tartó időszakban a magyar munkáltatójánál fizetés nélküli szabadságon volt, és a szolgálati idő szerzésének érdekében a munkáltatója részére megfizetett havi 24 000 forint összeg után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, amelyet a munkáltatója továbbított a hatóságoknak. A nyugdíj megállapítása során az eredeti határozatban erre az időszakra szolgálati időt számítottak a részére, de bért nem vettek figyelembe. Az említett időszakban az igénylő külföldön is szolgálati időt szerzett, és 2011 novemberében, a 65. életéve betöltése után ennek figyelembevételével kérte a külföldi nyugdíj megállapítását. Ez meg is történt, a magyar nyugdíj összege viszont drasztikusan csökkent, mert beszámításra került a külföldi munkavégzés idején bejelentett havi 24 000 forint összegű jövedelem is.
Az igénylő 2008. november 14-én betöltötte a 62. életévét, és nyugdíjat igényelt. A nyugdíj-biztosítási igazgatóság 43 év 150 nap szolgálati időt állapított meg a részére úgy, hogy az 1989. július 1-jétől 1997. április 30-ig tartó időszakban a magyar munkáltatójánál fizetés nélküli szabadságon volt, és a szolgálati idő szerzésének érdekében a munkáltatója részére megfizetett havi 24 000 forint összeg után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, amelyet a munkáltatója továbbított a hatóságoknak. A nyugdíj megállapítása során az eredeti határozatban erre az időszakra szolgálati időt számítottak a részére, de bért nem vettek figyelembe. Az említett időszakban az igénylő külföldön is szolgálati időt szerzett, és 2011 novemberében, a 65. életéve betöltése után ennek figyelembevételével kérte a külföldi nyugdíj megállapítását. Ez meg is történt, a magyar nyugdíj összege viszont drasztikusan csökkent, mert beszámításra került a külföldi munkavégzés idején bejelentett havi 24 000 forint összegű jövedelem is.
