21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Nyugdíj előtt álló munkavállaló balesete
Kérdés: Lehetséges, hogy nem kéri a munkaviszonya megszüntetését és a nyugdíjazását az a munkavállaló, aki úti balesetet szenvedett, és emiatt előreláthatólag hosszabb ideig baleseti táppénzre jogosult, de egy hónap múlva betölti a nyugdíjkorhatárát? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak ebben az esetben, ha a létszámkeret miatt mindenképpen meg kívánja szüntetni a dolgozó jogviszonyát?
2. cikk / 21 Tartásdíj
Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a tartásdíjjal kapcsolatban?
3. cikk / 21 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
4. cikk / 21 Ellátások két gyermek után
Kérdés: Igényelheti a hamarosan születő második gyermek után a GYES-t az az édesanya, akinek az első gyermeke beteg, és még nem töltötte be a harmadik életévét?
5. cikk / 21 Letiltás szabályai
Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
6. cikk / 21 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
7. cikk / 21 Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő
Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kisadózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
8. cikk / 21 1954-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Mikortól mehet nyugdíjba az a nő, aki 1954. augusztus 11-én született, három gyermeket szült, 30 éves munkaviszonyt tud igazolni, 2012. szeptember 18-án 58 százalékos egészségkárosodása miatt leszázalékolták? A leszázalékolást megelőző 5 évben nem volt meg az 1095 nap biztosításban eltöltött munkaviszony, ezért jelenleg semmilyen ellátásban nem részesül.
9. cikk / 21 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
10. cikk / 21 Baleseti táppénzben részesülő munkavállaló nyugellátása
Kérdés: Hogyan befolyásolja a nyugdíjjogosultságot, illetve a nyugellátás összegét, ha egy várhatóan hosszabb ideig baleseti táppénzben részesülő munkavállaló, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, továbbra is keresőképtelen állományban marad, és kapja a baleseti táppénzt? Folyósítható egyidejűleg a nyugdíj és a baleseti táppénz?
