16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Főállású kisadózó szolgálati ideje
Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
2. cikk / 16 Hiányzó jogosultsági idő
Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
3. cikk / 16 Járuléktartozást felhalmozó bt. beltagjának nyugdíjazása
Kérdés: Jogosult lesz a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára egy 1961. október 13-án született munkavállaló, aki már rendelkezik a szükséges jogosultsági idővel, de az utolsó 10 évben egy olyan betéti társaság beltagjaként áll munkaviszonyban, amely jelentős járuléktartozást halmozott fel?
4. cikk / 16 Kisadózó vállalkozó szolgálati ideje
Kérdés: Hogyan alakul a havi 50 ezer Ft tételes adót fizető főállású kisadózó egyéni vállalkozó éves szolgálati ideje? 365 napot szerez egy évben, vagy arányosítani kell az adott évre megállapított minimálbérhez?
5. cikk / 16 Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje
Kérdés: Választhatja 18 hónapra visszamenőleg a magasabb, havi 75 ezer forintos tételes adó megfizetését egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki most szembesült vele, hogy a havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetésével csak az alacsonyabb ellátási alappal arányos szolgálati időt szerez, így később szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt?
6. cikk / 16 Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjazása
Kérdés: A főállású munkaviszonyán túl az őstermelői jogviszonyát is meg kell szüntetnie annak a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nőnek, aki igénybe kívánja venni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját?
7. cikk / 16 Jogosultsági idő részmunkaidő esetén
Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
8. cikk / 16 Egyéni vállalkozó nő kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Jogosult lehet a nők kedvezményes nyugdíjára egy jelenleg 56 éves egyéni vállalkozó nő, aki 18 éves kora óta folyamatosan dolgozik, és az elmúlt években a járulékbevallási és -fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett? A?vállalkozó bevétele az utóbbi időszakban folyamatosan csökken, nehezen tudja fenntartani a vállalkozását. Van valamilyen lehetősége arra, hogy megvásárolja a nyugdíjjogosultsághoz szükséges időt, illetve hogy valamilyen módon igénybe vegye az ellátást?
9. cikk / 16 Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje
Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó oly módon, hogy az év második felére magasabb összegű tételes adó fizetését vállalja, vagy ezzel csak annyit ér el, hogy az év második felében teljes lesz a szolgálati ideje, de az év első felében csak arányos szolgálati idővel számolhat?
10. cikk / 16 Egyéni gazdálkodói időszak figyelembevétele jogosító időként
Kérdés: Mi az oka annak, hogy a megállapodással fizetett járulék csak szolgálati idő, tehát nem számít jogosító időnek a nők 40 éves nyugdíjazásához? Miért nem veheti igénybe a kedvezményes nyugdíjat az a nő, aki 1997-től 2001-ig őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján minden járulékot megfizetett?