19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés:
Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
2. cikk / 19 Főállású kisadózó szolgálati ideje
Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
3. cikk / 19 Járuléktartozást felhalmozó bt. beltagjának nyugdíjazása
Kérdés: Jogosult lesz a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára egy 1961. október 13-án született munkavállaló, aki már rendelkezik a szükséges jogosultsági idővel, de az utolsó 10 évben egy olyan betéti társaság beltagjaként áll munkaviszonyban, amely jelentős járuléktartozást halmozott fel?
4. cikk / 19 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Mi a helyes álláspont annak a munkavállalónak az esetében, aki már rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idővel? A vállalkozás szerint a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, és így például indoklás nélkül felmondható a munkaviszonya, illetve nem jogosult táppénzre, a cég könyvelője viszont nem osztja ezt a véleményt.
5. cikk / 19 Férfi nyugellátása nyugdíjkorhatár betöltése előtt
Kérdés: Létezik jelenleg olyan nyugellátás, amelyet egy férfi igényelhet, aki még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárát, nem minősül megváltozott munkaképességűnek, de 42 év folyamatos szolgálati idővel rendelkezik, és nagyon elfáradt?
6. cikk / 19 Önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíjigénye jelenleg elbírálás alatt van, de előleget már megállapítottak részére, és megkapta a nyugdíjastörzsszámát is, az önkéntes nyugdíjpénztár azonban nem fizeti ki a felhalmozott pénzét addig, amíg a végleges határozatot be nem mutatja? A végleges határozat kiadása két vitatott biztosítási időszak miatt húzódik, amelyek közül az egyik egy külföldi jog-viszony, így hosszabb ügyintézési határidőre lehet számítani.
7. cikk / 19 Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje
Kérdés: Választhatja 18 hónapra visszamenőleg a magasabb, havi 75 ezer forintos tételes adó megfizetését egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki most szembesült vele, hogy a havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetésével csak az alacsonyabb ellátási alappal arányos szolgálati időt szerez, így később szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt?
8. cikk / 19 Nyugellátás igénybevétele
Kérdés: Bármikor igénybe veheti a nyugellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt az a nő, aki már rendelkezik a 40 év szolgálati idővel, de egyelőre nem kívánja igénybe venni az ellátást?
9. cikk / 19 Jogosultsági idő részmunkaidő esetén
Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
10. cikk / 19 Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje
Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó oly módon, hogy az év második felére magasabb összegű tételes adó fizetését vállalja, vagy ezzel csak annyit ér el, hogy az év második felében teljes lesz a szolgálati ideje, de az év első felében csak arányos szolgálati idővel számolhat?
