Jutalom figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: Figyelembe veszik a 2024. február hónapban fizetett több millió forint összegű jutalmat a nyugdíj összegének kiszámítása során egy kft. munkavállalójának az esetében, aki 2025. március 16-án éri el a nők 40 éves nyugdíjához szükséges 40 év szolgálati időt? A munkavállaló heti 30 órában egy iskolában tanárnő, és heti 10 órás munkaviszonyban dolgozik a jutalmat fizető kft.-nél.
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22. §-ának (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Jogosultsági idő

Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom és a végkielégítés jogosultsági időként a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során annak az igénylőnek az esetében, aki 1980. október 7-én kezdett dolgozni, így 2020. október 6-án meglenne a 40 éve, de 37 év köztisztviselői munkaviszony után 3 hónapig munkanélküli-járadékban, majd 3 hónapig foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült, és azóta folyamatosan dolgozik? Az érintett 3 gyermekével összesen 5 és fél hónapig GYED-ben és GYES-ben részesült. A jubileumi jutalomból és a végkielégítésből a nyugdíjjárulék levonásra került.
Részlet a válaszából: […] ...az erre az időszakra előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták. Az említett juttatások (végkielégítés, jubileumi jutalom) noha nyugdíjjárulék-alapot képeznek, de nem hosszabbítják meg a biztosítási jogviszonyt, ami jelen esetben a köztisztviselői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló jutalma

Kérdés: Milyen összegű jutalom adható egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló részére, hogy a kifizetett összeg ne veszélyeztesse a munkavállaló ellátását? A dolgozó havi bruttó munkabére 130 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a rokkantsági ellátást keresőtevékenység esetén akkor kell szüneteltetni, ha az érintett nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja minimálbér 150 százalékát, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben – kérhetik, hogy a nyugdíjat a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Jutalom utólagos beszámítása a nyugdíj összegébe

Kérdés:

Beszámítható a jutalom a nyugdíj összegébe abban az esetben, ha a kifizetésre az ellátás megállapítása után került sor?

Részlet a válaszából: […] ...napján került volna sor.Abban az esetben tehát, ha a nyugdíjas számára a nyugdíjazását megelőző időszakra került kifizetésre nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem, az szükségessé teheti a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem – és ezáltal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

6 órás munkaviszony beszámítása a szolgálati időbe

Kérdés: Hogyan számít bele a napi 6 órás részmunkaviszony a 40 éves szolgálati időbe? Teljes évnek számolják, vagy a munkabér arányában?
Részlet a válaszából: […] ...idejére kell alkalmazni.Amennyiben a fentebb felsorolt jogviszonyban álló biztosított nem teljes munkaidőben dolgozik, és az elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor az öregségi nyugdíj összegének meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Nyugdíjas munkavállaló jutalma

Kérdés: Kifizethető-e 2011. január hónapban egy nyugdíjas munkavállaló 2010. évre vonatkozó jutalma annak érdekében, hogy ne veszítse el a nyugdíját? A dolgozó még nem töltötte be a 62. életévét, ezért havi 147 000 forint összegű fizetést kap, hogy ne lépje túl a jövedelemkorlátot.
Részlet a válaszából: […] ...2011 januárjában, és ebben az esetben ezaz összeg – feltételezve, hogy a jogviszony 2011 januárjában is fennáll – már a2011. évi nyugdíjjárulék-alapot gyarapítja, tehát az ez évi jövedelemkorlátnálnem kell figyelembe venni.2011-ben várhatóan szintén fennmarad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Kilépő munkavállaló nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a nyugdíjjárulékokat annak a dolgozónak az esetében, akinek a jövedelme 2010. május 31-ig 5 x 330 000 forint alapbér, 5 x 660 000 forint ekho szerint adózó bér, valamint 206 780 forint ekhós jutalom, június 14-én volt az utolsó munkanapja, június 15-től július 31-ig felmentést kapott, és július 31-én kilépett? A munkavállaló június havi alapbére 150 000 forint és 300 000 ekhós bér, felmentési idejére pedig kapott 990 000 ekhós bért és 510 000 alapbért.
Részlet a válaszából: […] ...lépésre haladva oldjuk meg a "feladatot".Az említett munkavállaló nyugdíjjárulék-alapot képező 2010.évi felső határa e jogviszonyában: 212 x 20 420 = 4 329 040 forint, tekintve,hogy munkaviszonya július 31-én szűnik meg.Kapott nyugdíjjárulék-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 14.

Nyugdíjjárulék levonása utólagos kifizetés esetén

Kérdés: Hogyan kell levonni a nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak az esetében, akinek az előző munkahelye 2009. június 30-án megszűnt, jelenlegi munkahelyén 2009. július 1-jétől dolgozik, és az előző munkahelyén 2010. márciusban jutalmat fizettek ki számára a 2009. január 1-jétől 2009. június 30-ig terjedő időszakra? A munkavállaló az előző munkahelyén időarányosan elérte a nyugdíjjárulék-maximumot.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. R. 4/A. §-a (5) bekezdése értelmében abiztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapjánkifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felsőhatárig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetni utána a személyi jövedelemadót, a 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat. [Anyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításánál továbbra is csak egynapot kell figyelembe venni a jogviszony tartamaként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.
1
2