19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
2. cikk / 19 Költségtérítés bérré nyilvánítása
Kérdés: Behajthatja a volt munkavállalóján a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat egy cég abban az esetben, ha egy NAV-ellenőrzés a jelenleg már nyugdíjas dolgozó gépkocsi-költségtérítését bérré nyilvánította, és megbüntette a foglalkoztatót? Kaphat új jövedelemigazolást a munkavállaló, ami alapján újra megállapíttathatja a nyugellátását?
3. cikk / 19 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
4. cikk / 19 Felszolgálási díj nyugdíjjáruléka
Kérdés: Levonhatja-e a munkáltató a munkavállalótól a felszolgálási díj után fizetendő nyugdíjjárulékot? Jogosult lesz-e ezen befizetés után valamilyen ellátásra a munkavállaló?
5. cikk / 19 Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme
Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
6. cikk / 19 Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei
Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
7. cikk / 19 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
8. cikk / 19 Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja
Kérdés: Mennyit kereshet a nyugdíj megvonása nélkül az a 2003 óta evás egyéni vállalkozó, aki 2005 óta véglegesített rokkantsági nyugdíjas? Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozó esetében? A minimálbér vagy a nyugdíj előtti kereset 90 százaléka alatt kell-e maradnia a keresetnek? Hogyan számítható ki a nyugdíj előtti kereset 90 százalékának emelt összege?
9. cikk / 19 Eva hatálya alá tartozó kft. rokkantnyugdíjas tagjának járulékalapja
Kérdés: Fizethet-e a minimálbér többszöröse után nyugdíjjárulékot egy Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. rokkantnyugdíjas tagja annak érdekében, hogy a 0,5 százalékos nyugdíjemelés összege is magasabb legyen? Ebben az esetben is tartalmazza-e az eva a személyi jövedelemadót?
10. cikk / 19 Evás bt. beltagjának jövedelme
Kérdés: Kötelező-e jövedelmet kivennie egy eva hatálya alá tartozó bt. beltagjának, amennyiben a társasági szerződésben személyes közreműködésre kötelezett? A nyugdíjjárulékot a 138 000 forint után megfizeti, de jövedelemkivétje – bruttó keresete – nincs. A nyugdíj megállapításánál, amennyiben "nincs bruttó keresete", mennyit fognak figyelembe venni, a 138 000 forintot vagy a "0" bruttó keresetet?