Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] 2019. január 1-jétől minden más személy, például munkáltató, kifizető által a magánszemély javára kötött és e más személy által fizetett díjú biztosításának díja a magánszemély jogcím szerinti jövedelme, kivéve, ha a biztosító szolgáltatására a díjfizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a határozza meg. Idetartozik a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt támogatás a törvényben meghatározott mértékig, a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ebben az esetben még vonatkozik rá a Tny-tv. 83/B. §-a szerinti kereseti korlát. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az éves nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát (tehát 2017-ben a 18 x 127?500 = 2?295?000 forintot),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj mellett elérhető kereset nagyságát a társadalombiztosítási nyugdíjszabályok akkor korlátozzák, ha a nyugdíjas foglalkoztatott még nem érte el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez tipikusan a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben – kérhetik, hogy a nyugdíjat a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kültag 2011. december 29-től megállapított korhatár előtti öregségi nyugdíját a 2011. évi CLXVII. tv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján 2012. január 1-jétől ún. korhatár előtti ellátásként kell tovább folyósítani. Ugyanezen törvény 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Grúz állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy kft. grúz állampolgárságú ügyvezető tagja után, aki alkalmazottat foglalkoztat, és személyesen semmilyen módon nem működik közre a társaság tevékenységében? Vezetőként nem kíván semmilyen jövedelmet felvenni.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni (Tbj-tv. 13. §). Az 1963. évi 16. tvr.-rel kihirdetett magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény előírásai Fehéroroszország, Oroszország, Ukrajna,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Kft. tagjának osztaléka

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
Részlet a válaszából: […] A kifizetett osztalék adókötelezettségét – függetlenülattól, hogy az osztalék jóváhagyására melyik évben került sor – a kifizetésévében hatályos szabályok szerint kell megítélni. Az Szja-tv. 66. § (1)bekezdése alapján az osztalék címén megállapított bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Tevékenységre jellemző kereset nyugdíjas tagok esetében

Kérdés: Vonatkozik-e a piaci érték szerinti kereset a nyugdíjas tagokra is?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást is köteles a társaság utána fizetni, de legfeljebb atevékenységre jellemző keresetnek a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék-alapjátmeghaladó részével megegyező összege után. Ezen túlmenően a nem evás társasvállalkozás azon összeg után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetni utána a személyi jövedelemadót, a 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat. [Anyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításánál továbbra is csak egynapot kell figyelembe venni a jogviszony tartamaként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.
1
2
3