Ekhós jövedelem figyelembevétele kereseti korlát számításánál

Kérdés:

Figyelembe kell venni az ekhós jövedelmet a kereseti korlát számításánál egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy esetében?

Részlet a válaszából: […] ...mértéke 11,1 százalék, amely nem tartalmazza a 3,9 százalékos nyugdíjjárulékrészt. Ebből következően az ekho alapja nem gyarapítja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmét, azaz a Tny-tv. 83/A. §-a alapján nem kell a kereseti korlát számításánál figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Beleszámít az ekho szerinti adózásból származó jövedelem a kereseti korlát összegébe egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy esetében, illetve figyelembe kell-e venni a jövedelem teljes összegét?
Részlet a válaszából: […] ...is szerez jövedelmet, 15 százalékos ekho fizetésére kötelezett, melyből 3,9 százalék minősül nyugdíjjáruléknak. Rendelkezik tehát nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelemmel, amit a Tny-tv. 83/B. §-a alkalmazása során meghatározott éves kereseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...előtti rendelkezések szerinti, illetve 1998. január 1-jétől a Tbj-tv.-ben meghatározott biztosítással járó jog­viszonyból származó – nyugdíjjárulék-alapot képező – keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […]  Feltételezzük, hogy a kérdés arra vonatkozik, hogy a rokkantságinyugdíj megállapítható-e, ha előtte az igénylő hosszabb ideig, jelen esetben öthónapig, táppénzben részesült, és a rokkantsági nyugdíj megállapítását úgykéri, hogy a biztosítással járó jogviszonyát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Nyugdíjjárulék-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell eljárni a nyugdíjjárulék levonását tekintve annál a munkavállalónál, akinek szja-köteles munkabére és az ekhós jövedelme elérte a 7 665 000 forintos nyugdíjjárulék-fizetési felső határt?
Részlet a válaszából: […] ...részét, ebben az esetben az ekhoalap fennmaradó részérealkalmazható a 11,1 százalékos ekhomérték. A Tbj-tv. 24. §-a (amely a nyugdíjjárulék-alap felsőhatárának számítási szabályait taglalja) viszont nem utal a 15 százalékos ekhoalapját képező jövedelemre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Rokkantnyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Beleszámít-e a 2010. év eredménye alapján fizetett osztalék egy gazdasági társaság rokkantnyugdíjas tagjának hathavi átlagjövedelmébe, aki havonta a nyugdíj kétszeresét el nem érő összegben kap tagi jövedelmet? Elveszítheti-e a nyugdíjjogosultságát a tag emiatt, vagy van valamilyen megoldás erre a problémára?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság keresőtevékenységmiatti megszűnése szempontjából jövedelem az a járulékalapot képező jövedelem,illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetésifelső határ figyelmen kívül hagyásával –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: A bruttó vagy a nettó béreket veszik figyelembe az ellátás megállapítása során annak a személynek az esetében, akinek 1997. december 31-éig 30 év munkaviszonya volt, ezután rendszeres szociális járadékban részesült, majd 2011-ben rokkantsági nyugdíjra lett jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...év végi részesedést,prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó balesetijáradékot,b) 1997. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-alapot képezőkeresetet, több biztosítással járó jogviszony esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló keresete

Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet vagy egyéb kereseteket kell figyelembe venni a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló havi átlagának megállapításakor? Hogyan kell elbírálni, hogy kell-e csökkenteni az ellátást? A törvényi szabályozás nem egyértelmű ebben a kérdésben.
Részlet a válaszából: […] Az Rj-tv.1. § c) pontja határozza meg a kereseti korlátszempontjából figyelembe veendő jövedelmet. E szerint jövedelemként azt ajárulékalapot képező jövedelmet, illetve azt a járulékalapot kell figyelembevenni, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetési felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Szakmai nyugdíjas művész ekhós jövedelme

Kérdés: A jövedelemkorlát megállapításánál figyelembe kell-e venni az ekhós jövedelmet is egy művész esetében, aki szakmai nyugdíjat kap?
Részlet a válaszából: […] Nem. A Tny-tv. 83/B. §-ában meghatározott kereseti határmegállapításánál csak a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmet kellfigyelembe venni. Az ekho szerinti adózást vállaló nyugdíjastól levont 11,1százalékos ekho azonban nem tartalmazza a nyugdíjjárulékrészt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Kilépő munkavállaló nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a nyugdíjjárulékokat annak a dolgozónak az esetében, akinek a jövedelme 2010. május 31-ig 5 x 330 000 forint alapbér, 5 x 660 000 forint ekho szerint adózó bér, valamint 206 780 forint ekhós jutalom, június 14-én volt az utolsó munkanapja, június 15-től július 31-ig felmentést kapott, és július 31-én kilépett? A munkavállaló június havi alapbére 150 000 forint és 300 000 ekhós bér, felmentési idejére pedig kapott 990 000 ekhós bért és 510 000 alapbért.
Részlet a válaszából: […] ...lépésre haladva oldjuk meg a "feladatot".Az említett munkavállaló nyugdíjjárulék-alapot képező 2010.évi felső határa e jogviszonyában: 212 x 20 420 = 4 329 040 forint, tekintve,hogy munkaviszonya július 31-én szűnik meg.Kapott nyugdíjjárulék-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 14.
1
2