Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme

Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
Részlet a válaszából: […] ...összegűegészségügyi szolgáltatási járulékot volt köteles megfizetni, a társasvállalkozónak pedig a tényleges jövedelme képezte a nyugdíjjárulék-alapját. A 2010.évi CXXIII. tv. 84/F. §-a értelmében a társas vállalkozás személyesenközreműködő tagja 2010....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Tevékenységre jellemző kereset nyugdíjas tagok esetében

Kérdés: Vonatkozik-e a piaci érték szerinti kereset a nyugdíjas tagokra is?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást is köteles a társaság utána fizetni, de legfeljebb atevékenységre jellemző keresetnek a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék-alapjátmeghaladó részével megegyező összege után. Ezen túlmenően a nem evás társasvállalkozás azon összeg után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Nyugdíjas társas vállalkozó járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 23. § (3) bekezdése értelmében a nyugdíjjárulékalapjának felső határát év elejétől vagy a jogviszony kezdetétől az év végéig,illetve a jogviszony végéig kell meghatározni.Mindezt a kérdésben vázolt helyzetre alkalmazva: azt kellmegvizsgálnunk, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Eva hatálya alá tartozó kft. rokkantnyugdíjas tagjának járulékalapja

Kérdés: Fizethet-e a minimálbér többszöröse után nyugdíjjárulékot egy Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. rokkantnyugdíjas tagja annak érdekében, hogy a 0,5 százalékos nyugdíjemelés összege is magasabb legyen? Ebben az esetben is tartalmazza-e az eva a személyi jövedelemadót?
Részlet a válaszából: […] ...sem esik ebbe a körbe.Más megközelítésben: ha az eva hatálya alá tartozókiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nyugdíjjárulék-alapotképező jövedelmet szeretne elérni, akkor szja-köteles tagi jövedelemben kellrészesülnie. Ebben az esetben viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] A kérdést kétfelé kell választani, mivel a betéti társaságtagjaira, illetőleg az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok eltérőek.Kezdjük a betéti társaság saját jogú nyugdíjas beltagjával és kültagjával. Asaját jogú nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Rokkantnyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy vállalkozás a rokkantnyugdíjas tagját úgy, hogy a legkisebb járulékot kelljen utána megfizetni, de ennek ellenére jogosult legyen a 0,4 százalékos nyugdíjemelésre? A tag 15 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, és nem ő gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22/A. §-a értelmében a saját jogú nyugellátásbanrészesülő munkavállaló, társas, illetve egyéni vállalkozó jogviszonya minden365 napja után az általa ezen időszakban fizetett nyugdíjjárulék alapja haviátlagos összegének – a nyugdíjtörvény változása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Amerikai állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik, ha egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagja személyes közreműködés címén jövedelmet vesz fel a bt.-től? Hogyan módosul a kötelezettség, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja 2004-tőlállampolgárságára, illetőségére tekintet nélkül biztosítási kötelezettség alátartozik mint társas vállalkozó. A 49/1979. MT rendelet 14. cikkének előírásaialapján az amerikai állampolgárságú beltagnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Közkereseti társaság jugoszláv és magyar állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Egy közkereseti társaság 2 fő alapító taggal van bejegyezve. A tagokat egyenlő jogok illetik meg. Az egyik – magyar állampolgár – rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, a másik jugoszláv állampolgár, és nem tartózkodik Magyarországon. Milyen kötelezettségek terhelik a kkt.-t abban az esetben, ha tényleges tevékenységet évek óta nem végez?
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint gazdasági társaságot üzletszerű közösgazdasági tevékenység folytatására lehet alapítani. A törvény a megalakítotttársaságok működését szabályozza, és nem tartalmaz előírásokat a tevékenységszüneteltetésének esetére. A Gt. 86. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Európai uniós csatlakozásunkat megelőzően az osztrák állampolgárságú beltag biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 13. §-a alapján a 2000. évi CXXIII. tv. előírásainak figyelembevételével kellett elbírálni. Az egyezményben megfogalmazott azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 8 százalék tagdíjat fizet.A többes jogviszonyú biztosított mindaddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
2