10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Felmentési idejét töltő munkavállaló alkalmazása
Kérdés: Alkalmazhat-e egy vállalkozás egy olyan munkavállalót, aki egy másik cégnél a felmentési idejét tölti? Amennyiben igen, akkor kell-e utána pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, illetve hogyan kell megállapítani a nyugdíjjárulék felső határát?
2. cikk / 10 Bíróság által megítélt juttatások közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
3. cikk / 10 Vizsgabizottság elnökének díjazása
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.
4. cikk / 10 Ügyvezető megbízási díja
Kérdés: Egy kft. magánszemély tagja ügyvezetői teendőit megbízási jogviszony keretében látja el 2000. április 1-jétől (máshol heti 36 órát meghaladó jogviszonyban dolgozik). A megbízási díj minden évben a minimálbér összegének megfelelően van megállapítva. Nyilatkozata alapján mind az szja, mind a járulékok elszámolása 90 százalékos jövedelemhányad figyelembevételével történik. Helyes-e ez így, illetve ha nem, akkor hogyan lehet korrigálni több évre visszamenőleg, figyelembe véve a NYENYI-adatszolgáltatást is, ami mágneslemezen történt?
5. cikk / 10 Közterhek visszamenőleges megállapítása
Kérdés: A 2002-2003. évi, vagy a jelenlegi jogszabályok alapján kell a visszamenőleges egyéni járulékokat és az eho-t levonni, bevallani és megfizetni abban az esetben, ha a Munkaügyi Bíróság ítélete miatt a dolgozó 2002. május 10-én jogellenesen megszüntetett munkaviszonyát 2004. február 23-ra vissza kellett állítani?
6. cikk / 10 Rendszeres megbízás
Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés havi rendszeres szellemi munkavégzésre, 50 ezer forintos megbízási díjjal? Milyen járulékot kell fizetni, ha a megbízottnak van munkaviszonya, illetve ha nincs egyéb jövedelme a munkáltató, illetve a megbízott részéről?
7. cikk / 10 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
8. cikk / 10 Közhasznú társaság vezető tisztségviselőinek díjazása
Kérdés: Egy újonnan alapított közhasznú társaság ügyvezetője nyugdíjas, cégvezetője vállalkozói igazolvánnyal rendelkező nyugdíjas. Egy másik közhasznú társaság ügyvezetője heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, cégvezetője főfoglalkozású egyéni vállalkozó. Kötelező-e a részükre a minimálbért kifizetni, vagy személyes közreműködésük alapján a taggyűlés határozza meg a díjazásukat? Milyen járulékok terhelik e kifizetéseket?
9. cikk / 10 2003. évi járulékfizetési szabályok
Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
10. cikk / 10 Járulékfizetés munkaügyi per után
Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
