Átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló, azaz kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni, vagy mentesül ez alól a közteher alól?
Részlet a válaszából: […] Az átmeneti bányászjáradék az 1993. évi XLVIII. tv. alapján megállapításra kerülő ellátás. Nem minősül nyugellátásnak, így az ebben részesülő személy nem tekinthető nyugdíjasnak, biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...folyósításának szüneteltetéséről akkor köteles gondoskodni, ha a biztosított ellátásban, illetve járadékban részesülő személy nyugdíjjárulék-alapja meghaladja a 3 013 200 forintot.A korhatár előtti ellátás folyósítását a jövedelemhatár elérése után –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló éves keretösszege

Kérdés: Arányosítani kell az éves keretösszeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók esetében, ha a munkaviszony év közben kezdődik?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjfolyósító szerv akkor köteles gondoskodni, ha a biztosított ellátásban, illetve járadékban részesülő személy nyugdíjjárulék-alapja meghaladja a 2 898 000 forintot.Az éves keretösszeget nem kell arányosítani. Vagyis a teljes összeg, 2020-ban a 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja értelmében nem tekinthető főállásúnak a kisadózó – többek között?- abban az esetben, ha a Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A Tbj-tv. fogalommeghatározása szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó tekintetében helyes a gondolatmenet, de a járulékok és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Kisadózó vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Melyik jogszabály rendelkezik pontosan arról, hogy a kisadózó egyéni vállalkozói bevételből csak a társadalombiztosítási ellátási alapot kell figyelembe venni a szolgálati járandóságra vonatkozó jövedelemkorlát számítása során?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a értelmében a korhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlát szabályait (Tny-tv. 83/B. §) a korhatár előtti ellátásban részesülőkre is megfelelően alkalmazni kell.A Tny-tv. említett szakasza szerint, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben – kérhetik, hogy a nyugdíjat a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Külföldi jövedelem figyelembevétele a jövedelemkorlát meghatározása során

Kérdés: Figyelembe kell venni az éves kereseti korlát meghatározása során az Ausztriában egy idős házaspár ápolásáért kapott díjazást egy kedvezményes nyugdíjban részesülő 60 éves nő esetében? A munkavégzést Ausztriában a szabályoknak megfelelően bejelentették.
Részlet a válaszából: […] Elsődlegesen közelítsük meg a kérdést a konkrét jogszabályi hely "irányából".A Tny-tv. 83/B. §-a értelmében, a korhatárt be nem töltött nyugdíjas amennyiben– a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve– egyéni vagy társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Szolgálati járandóságban részesülő személy jövedelemkorlátja

Kérdés: Érdemes fellebbeznie annak a szolgálati járandóságban részesülő személynek, aki 2014. október havi megbízási díját 2014 decemberében kapta meg, és mivel ezzel az összeggel az éves jövedelme meghaladta a minimálbér 18-szorosát, bejelentést tett a nyugdíjfolyósítóhoz, illetve december havi ellátását visszafizette a jövedelemkorlát túllépése miatt, ezt követően pedig határozatot kapott a november-december havi járandósága visszafizetésére vonatkozóan is, mivel a NAV adatszolgáltatása alapján az került megállapításra, hogy a jövedelemkorlátot már október hónapban elérte?
Részlet a válaszából: […] ...követelése viszont jogszerű, hiszen a jogszabályok szerint a december havi kifizetés ellenére a kérdésben szereplő munkavállaló nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme valóban október hónapban haladta meg a minimálbér 18-szorosát.A Tbj-tv. R. 4/A. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLXVII. tv. rendelkezései szerint 2012. január 1-jétől – többek között – sem előrehozott öregségi nyugdíj, sem pedig csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj nem állapítható meg. Következésképp az 1952-ben született személy legkorábban a 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.
1
2