Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozó

Kérdés: Megtarthatja főállású státuszát a nappali tagozatos főiskola mellett egy fiatal gazda, aki nagy összegű támogatást nyert egy pályázaton, amelynek a feltétele volt, hogy főállásban végezze a tevékenységét, viszont 5 éven belül el kell végeznie egy felsőfokú oktatási intézmény által indított képzést is?
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy a nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozó státusza a kérdésben említett fiatalgazda-pályázat szempontjából megfelel-e a támogatásra jogosultság feltételének, nem a társadalombiztosítási jogszabályok határozzák meg.Egyébiránt nem ismerünk egyetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. §-ának (4) bekezdése értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...ez a szabály. A fentiekben említett saját jogú nyugellátások szüneteltetésekapcsán tehát az éves keretösszeget és a fizetendő nyugdíjjárulék-alapot kellegymáshoz viszonyítani.A 2009-es évben az éves keretösszeg 858 000 forint (71 500forint x 12 hónap). A Tbj-tv. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] A kérdést kétfelé kell választani, mivel a betéti társaságtagjaira, illetőleg az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok eltérőek.Kezdjük a betéti társaság saját jogú nyugdíjas beltagjával és kültagjával. Asaját jogú nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 8 százalék tagdíjat fizet.A többes jogviszonyú biztosított mindaddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.