Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.A nyugdíj alapja tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

1955-ben született nő

Kérdés: Kérheti a nyugdíjazását egy 1955-ben született nő úgy, hogy az ellátás mellett továbbra is dolgozik, és 2016. december 31-éig 40 év 285 nap szolgálati idővel rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

1953-ban született személy nyugellátása

Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Jogosultsági idő megvásárlása

Kérdés: Igazolt 38 év 9 hónap jogosultsági idővel rendelkező nő esetén megvásárolható a 40 évhez szükséges idő?
Részlet a válaszából: […] ...határozattal elbírált igények esetében újabb szolgálati idő szerzésére megállapodás nem köthető.A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

1952-ben született férfi kereseti korlátja

Kérdés: Vonatkozik a kereseti korlát arra az 1952. október hónapban született férfira, aki 2015. áprilisban igényelni szeretné a nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] ...napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig kerül sor.Amennyiben a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (ez az ún. éves keretösszeg, ami a 2015. évben 1 890...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Nem főállású kisadózó kereseti korlátja

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba a betéti társaságban megszerzett jövedelem annak a kisadózónak az esetében, aki a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított kedvezményes nyugellátásában részesül, és ezért nem minősül főállásúnak? A tag a bt.-ben üzletvezetőként személyesen közreműködik, a cég várható éves bevétele kb. 4 millió forint, és a társaságnak van egy főállású kisadózó tagja is. Vállalhat munkát a nyugellátása elvesztése nélkül egy másik társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...be nem töltött nő a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

1956-ban született megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő egyéni vállalkozó járulékai, nyugellátása

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat 2013-ban és 2014-ben annak az egyéni vállalkozónak, aki 2002 óta rokkantnyugdíjban részesült, vállalkozási tevékenységét 2004. április 16-án kezdte meg, 2012. január 1-jétől a jogszabályok változása miatt rehabilitációs ellátást kap, és a komplex felülvizsgálat során megállapított 58 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása miatt 2014. január 1-jétől rokkantsági ellátásra válik jogosulttá? Van valamilyen korlátozás a munkavégzésére vonatkozóan abban az esetben, ha könyvelő egyéni vállalkozóként kizárólag a lakásán dolgozik? Igényelheti méltányosságból a nők kedvezményes nyugdíját, ha 1956-ban született, 30 év szolgálati idővel rendelkezik, a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűként 4,5 évig fizette a nyugdíjjárulékot, és kettő súlyos értelmi fogyatékos gyermeke van, akik közül az egyiket 27 év óta a saját háztartásában neveli, mert teljes ellátásra szorul?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem után 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele

Kérdés: Igénybe kell venni a nők kedvezményes nyugdíját a jogosultság megnyílásának időpontjában, vagy ettől az időponttól bármikor kérhető a nyugellátás? Azonos-e a 40 éves szolgálati idő a 40 év jogosultsági idővel?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozókéntkiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapjameghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér haviösszegének tizennyolcszorosát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Nyugdíjas vállalkozó

Kérdés: Van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége annak, aki 40 év munkaviszony után májustól kérte a nyugdíjazását, de mellette szeretné tovább folytatni a vállalkozását? Mennyit dolgozhat a nyugdíj mellett, hogy ne veszítse el a jogosultságát a nyugellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozókéntkiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapjameghaladja a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg),akkor az éves keretösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
1
2