Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől hatályos. 2020. június 30-ig a régi Tbj-tv. 27. §-ában foglaltak alapján, a minimálbér alapján kellett a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a minimálbér másfélszerese után pedig 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a jogviszony már 2020. július 1. előtt is fennállt, akkor a korábbi időszakra havonta a minimálbér 10 százalékának megfelelő összegű nyugdíjjárulékot, valamint a minimálbér másfélszerese alapján az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, 2020....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Egyszemélyes kft.

Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett munkavállaló biztosítottá válik – kivéve, ha nyugdíjas -, így a béréből az szja-n túl le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is. A cégnek meg kell fizetnie a 17...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
Részlet a válaszából: […] ...bérminimumnak megfelelő munkabér megállapítására lesz szükség.A munkaviszony alapján a munkavállalótól le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a 15 százalékos személyi jövedelemadót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...esetben a közterheket, azaz a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő--piaci járulékot, valamint 1,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...kell rónia a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a tagnak pedig legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve a minimálbér másfélszerese után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonyai

Kérdés: Kell fizetnie valamilyen közterhet egy egyszemélyes kft. tagjának, aki rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, de a cégben is személyesen közreműködik, ő végzi a tényleges tevékenységet, alkalmazott nincs? Ezeken túl a társasági szerződés szerint a vezető tisztség-viselői feladatokat munkaviszony keretében végzi. Végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet és a személyes közreműködést is "0" forintért a saját cégében, vagy mindenképpen kell kivennie jövedelmet? Helyesen jelentik a havi bevallásban "társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett" jogviszonyban, vagy ezen változtatni kell?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni az általános szabályok szerinti közterheket (15 százalékos szja, 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó, 10 százalékos nyugdíjjárulék, 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, valamint 1,5 százalékos szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség, és melyik jogviszonyban válik biztosítottá egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja, aki heti 5 órás munkaviszonyban látja el az ügy-vezetői teendőket, márciustól pedig személyesen is közre-működik a társaságban, amelyért díjazásban nem részesül? Az ügyvezetés munkaviszonyban történő ellátását a társasági szerződés rögzíti.
Részlet a válaszából: […] ...és a részmunkaidőre járó munkabére után meg kell fizetni a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot.Emellett tagsági jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Járulékfizetés több jogviszony esetén

Kérdés: Helyesen jár el a magánszemély abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. megbízási jogviszony keretében működő ügyvezetőjeként kapott havi 20 ezer forintos megbízási díja után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, őstermelői tevékenysége alapján pedig a bevétel 20 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? A kft. tagjaként személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, de tagi jövedelmet nem vesz fel. Eleget tesz ezzel a közteherfizetési kötelezettségeinek, vagy keletkezik egyéb fizetési kötelezettség is?
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetésre irányuló kérdés megválaszolásának előfeltétele a biztosítási jogviszonyok tisztázása. Az említett személy ugyanis egyidejűleg három jogviszonyban áll: mezőgazdasági őstermelő, emellett egy kft.-ben (melynek tulajdonos tagja) személyesen közreműködik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalap (maximum a minimálbér kétszeresének) 27 százaléka.A rokkantsági ellátás melletti kereseti korlát meghatározása során csak a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmeket kell figyelembe venni, így az osztalékot és az ingatlan-bérbeadásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.
1
2